Négymilliárdos kárt hagyott maga mögött az Astra fióktelepe
Lényegében maga mögött tudja a magyar biztosítási piac az Astra Biztosító csődjét: a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a román társaság magyarországi fióktelepe által ki nem fizetett károk 98 százalékát rendezte a Mabisz Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE), amelyre a feladatot anno delegálták.
A hazánkban 2010-ben fióktelepként megjelenő és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjak versenyének egyik főszereplőjévé váló társaság már 2013 őszétől vontatottan fizette a károkat. Az anyacég a korábbi befizetéseket elvonta, és a magyar fióktelep csak akkor tudott fizetni, amikor díjbefizetés is történt. (Az MNB meg is büntette a céget, mert az Astra 238 vizsgált kgfb-kárból kilenc esetben egyáltalán nem, 116 esetben pedig késedelmesen küldte meg a jogszabály által előírt kártérítési javaslatot vagy válaszát a károsultaknak.) Romániában is hasonló problémák léptek fel, és az ottani felügyelet 2015. augusztus 31-én visszavonta a román Astra tevékenységi engedélyét, és elrendelte a biztosító felszámolását.
Ezek után a fióktelep sem működhetett tovább, ám a magyar piacon 3,7 százalékos piaci részesedésű társaság közel 200 ezer ügyfelének kárrendezése innentől bonyolulttá vált. Az uniós szabályok értelmében ezeket a károkat az anyacég székhelyén – Bukarestben – működő román garanciaalappal (FGA) szemben érvényesíthették volna a felszámolás sorsára jutott biztosítónál kártérítési igényt bejelentő ügyfelek. Különösen élesen jelentkezett a probléma azon károsultak esetében, akiknek a 130 ezer astrás kgfb-biztosítással rendelkező ügyfél okozott kárt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), érzékelve a problémát, megegyezésre jutott a szövetséggel, hogy a károsultak a Mabisz ESZE által kezelt, a biztosítók befizetéseiből működő kártalanítási számláról kaphatják meg a nekik járó kártérítést.
A Mabisz tehát elkezdte rendezni a károkat, csak az volt a kérdés, hogy mennyit sikerül átterhelni (regresszálni) a román garanciaalapra. A MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) csődje óta módosított jogszabályok szerint a hazai biztosítói közösségnek ugyanis jót kell állnia a piac csődbe ment szereplői után.
A Mabisz által a Világgazdaságnak megküldött adatok szerint az Astra fióktelepével szemben 4,952 milliárd forint kárkifizetési igény jelentkezett. A 3,86 milliárdos tényleges kárkifizetés mellett 665 millió forintot a még le nem zárt – vitatott – kártérítések kifizetésére úgynevezett függőkár-tartalékba helyeztek, 427 milliót pedig a megítélt járadékkifizetések fedezetére különítettek el.
Az MNB és a Mabisz eddig a kárkifizetések 22,15 százalékát, 1,097 milliárd forintot tudott kihajtani az FGA-ból, s bár a román garanciaalap még teljesíthet valamennyi kifizetést (s elvben a felszámolás nyomán is állhat pénz a házhoz), összességében a biztosítói közösségnek – és így a hazai ügyfeleknek – közel 3,9 milliárd forintjába fájt, hogy az EU-szabályok miatt lényegében ellenőrizhetetlenül működhetett hazánkban egy hazardőr biztosító.
Az állam is a károsultak listáján
A román biztosító csődje az államnak is fáj: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 100 millió forintot meghaladó adótartozást felhalmozók listáján is állandó szereplő a felszámolás alatt álló Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S. A. biztosító magyarországi fióktelepe.
