Amerikai inflációs adatok alapján hozhat döntést a Fed

A várakozások szerint az amerikai infláció a bázishatások miatt kismértékben – 1,07 százalékra – emelkedhetett júliusban, a maginfláció változatlanul 2,1 százalékon maradhatott. Ez pedig azt jelenti, hogy az infláció oldaláról várhatóan nem érkezik olyan jelzés, amely az amerikai jegybanki szerepkört betöltő Fedet megakadályozhatná a monetáris kondíciók további lazításában.

Bár júliusban a Fed kamatot vágott a gazdaság előretekintő lassulása és az inflációs várakozások csökkenése miatt, annak kapcsán nem volt egyértelmű a kommunikáció, hogy a következő egy évben hány kamatcsökkentést tervez – hívta fel a figyelmet Módos Dániel, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. Azonban egy nappal később Trump elnök 300 milliárdnyi kínai importra 10 százalékos vámot vetett ki (ami akár 25 százalékosra is emelkedhet), és a kereskedelmi háború eszkalálódása miatt a piac egyre inkább egy recessziós pályát kezdett el árazni, annak ellenére, hogy a várakozás a 2020-as növekedésre még mindig 1,8 százalékos. A tízéves kötvények hozama 1,7 százalékra csökkent, az alapkamatra vonatkozóan pedig jövő áprilisig legalább három kamatvágást áraz a piac. Ha a vártnál alacsonyabb inflációs adatok érkeznek, az növelheti egy újabb, akár szeptemberi Fed-kamatcsökkentés esélyét – vélte az OTP szakértője.

Az első negyedéves 5,3 százalékos növekedés után a második negyedévben lassulhatott a magyar gazdasági növekedés, azonban így is magas maradhatott – az előzetes adatot szerdán teszik közzé. A szezonalitástól és munkanaphatástól tisztított adatok alapján a kiskereskedelem, az ipar és az építőipar egyaránt lassult, az első kettő kismértékben, az építőipar azonban jelentősen, részben a magasabb bázis, részben pedig a február óta csökkenő dinamika miatt. Az OTP várakozása szerint 4,3 százalék körül alakulhatott az éves alapon mért bővülés, a munkanaphatástól tisztított index ennél pár tizeddel magasabb lehet.

Mivel a magyar gazdaság fundamentumai erősek, az év egészében 4,8 százalékos növekedésre lehet számítani. Ezt erősítheti, hogy megkezdődött a babaváró hitel folyósítása, ennek reálgazdasági hatása már az év második felében érződhet. Ráadásul a babaváró hitel bejelentése miatt a fogyasztási hitelezésben volt egy kivárási szakasz, ami az év második felében többletkeresletként jelenhet meg, felfelé húzva a második fél év teljesítményét – véli a pénzintézet elemzője.

Ma közli tájékoztatóját a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hazai építőipari termelés júniusi és első féléves alakulásáról. Az év első öt hónapjában 40,4 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Holnap az ipari termelés júniusi, második becslését közli a KSH, az első szerint júniusban ez a mutató 1,4 százalékkal maradt el a tavalyi bázistól. A részvénypiacokon holnap kiemelt figyelem kísérheti a ZEW (német gazdasági hangulatindex) alakulását, amely az előző havi gyászos teljesítmény (mínusz 24 pont) után tovább romolhatott.