Arbitrázsra használják az olcsó forrást

A kötvényhozamok zuhanása világszerte egyre nagyobb lendületet ad a sajátrészvény-visszavásárlásoknak, egyre több vállalat – elsősorban Japánban és Európában – dönt úgy, hogy erre használja a piacot elöntő olcsó forrásokat. A gazdasági válság után rekordmélybe küldött kamatok nagy szerepet játszottak abban, hogy világszerte meglódultak a vállalati akvizíciók, összeolvadások és a sajátrészvény-visszavásárlások, de megnövekedett a tőzsdei kivezetések száma is. Mindez oda vezetett, hogy a piacon forgó részvények száma jelentősen csökkent. Nagyrészt ennek tudható be, hogy az elmúlt években látványosan emelkedtek az árfolyamok – főleg az Egyesült Államok piacain, ahol a Reuters becslése szerint a vállalatok mintegy 80 százaléka vásárolt vissza saját részvényeiből. Az alacsony számú részvénykibocsátás miatt az egyenleg a JPMorgan számításai szerint nulla lesz az idén, hasonlóan a 2017-es és a 2018-as évhez. A mérleg 2016-ban – a történelemben először – mínuszos volt, azaz több részvényt vontak be vagy vásároltak vissza, mint amennyi új megjelent. Ha összehasonlítjuk a piacon forgó részvények költségét a hitelekével, akkor kiderül, piaci környezet még soha nem volt ennyire ösztönző ahhoz, hogy kötvénykibocsátásból sajátrészvény-visszavásárlást végezzen egy vállalat – mondta a hírügynökségnek Supriya Menon, a Pictet Asset Management szenior stratégája. A közkézen forgó részvények költségét a befektetői hozamelvárás, azaz nagyrészt az osztalékelvárás teszi ki. A mélyben lévő kötvényhozamok a vállalatoknak arbitrázslehetőséget kínálnak, hiszen nagyobb hozamot érnek el a saját részvényeikre eső osztalékkal, mint amennyi a hitel költsége. Emellett az olcsó piaci források jelentősen visszavetik a kibocsátási kedvet is, az pedig tovább szűkíti a piacon forgó papírok számát. A idei IPO-k – köztük például az Uber vagy a Pinterest – nem képesek pótolni az apadó részvénymennyiséget, a JPMorgan számításai szerint az elsődleges kibocsátások száma idén 20-30 százalékkal csökkent világszerte, miközben ezermilliárd dollár értékben történtek visszavásárlások az év eleje óta. A trendek tükrében a Goldman Sachs úgy számol, hogy a tengerentúli részvénypiacoknak az idei lesz a legjobb évük 2013 óta, annak ellenére, hogy a vállalati eredményvárakozások fokozatosan romlanak. A bank elemzőinek előrejelzése szerint a S&P 500 index 3100 pontig emelkedik, ami éves szinten 24 százalékos felértékelődést jelentene. Eközben a vállalatok egy részvényre jutó eredményei – a gazdaság lassulása miatt – átlagosan mindössze 3 százalékkal nőnek, szemben a múlt évi 23 százalékos ütemmel. Ezzel egy időben a marzsok 39 bázisponttal csökkenhetnek, elsősorban az egyre magasabb munkaerőköltségek és a fokozódó kereskedelmi háború következményei miatt. A jövő évre a Goldman 3400 pontra várja az S&P 500 indexet, a vállalati eredménynövekedés dinamikáját 6 százalékra becsüli. Miközben az amerikai részvény-visszavásárlási ütem kissé mérséklődött, vélhetően az adócsökkentések miatt, Európában még csak most indul be a folyamat. Ennek egyik oka, hogy a német bundok hozama mínusz 0,5 százalék közelébe zuhant, ami a vállalati kötvényhozamokat is érdemben csökkentette. Az európai részvény-visszavásárlások összege a teljes piaci kapitalizáció mindössze 1 százalékának felel meg, miközben ez az arány a tengerentúl eléri a 4 százalékot. Tavaly 100 milliárd dollár értékben valósultak meg részvény-visszavásárlások Európában, miközben az Egyesült Államokban ez az összeg 800 milliárd dollárt tett ki. Az öreg kontinensen hagyományosan alacsony a részvény-visszavásárlási hajlandóság, ami részben azzal magyarázható, hogy az európai befektetők jobban szeretik osztalékként megkapni a részesedésüket. Tavaly az európai vállalatok eredményeik mintegy 80 százalékát osztalékként juttatták vissza a részvényeseknek. A japán vállalatok is kihasználják a lehetőséget, az áprilisig tartó fiskális évben rekordösszeget, 6,5 ezermilliárd jent, azaz mintegy 59,8 milliárd dollárt költöttek saját papírjaik visszavásárlására, a Goldman pedig arra számít, hogy ez az összeg 2020 áprilisáig további 20 százalékkal nőhet.

Az Egyesült Államokban 800 milliárd dollár értékben vásároltak vissza részvényt