Jelenleg úgy tűnik, hogy a forint árfolyama lassan ugyan, de korrigálja szerda esti és másnap reggeli kilengését, a történtek mellett ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül. Ahogyan az várható volt, és ezt elemzők korábban többször hangsúlyozták, a forint nemzetközi viszonyoknak való kitettsége magas, nem véletlenül történhetett meg, hogy idei mélypontjára zuhant az euróval szembeni jegyzése. Az elmúlt több mint 14 órában folyamatosan 330,50 forint körül mozgott a forint az európai közös devizával szemben, s félő volt, hogy eléri tavaly júliusi mélypontját, amikor egyetlen euróért 330,77 forintot kellett fizetni.
Mostanra viszont elértünk odáig, hogy a forint árfolyama minden eddiginél mélyebbre süllyedt, s délutánra már a következőképpen alakultak az árfolyamok:
De vajon mi vezetett idáig?
„Rendkívül fontos leszögeznünk, hogy ellentétben a korábbi forintgyengülési fejezetekkel (2018 nyara, 2019 tavasza), most nem hazai indokok állnak az árfolyam gyengülése mögött. A korábbi árfolyamesések esetében kifejezetten a hazai jegybanki tevékenység, még inkább pedig a jegybanki hitelesség elvesztése okozta az árfolyammozgást” – nyilatkozta a VG Online-nak Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője.
Szerinte a devizagyengülés hátterében globális folyamatok állnak, amelyek nem csak a forintot, de a régiós fizetőeszközök árfolyamát is érintik.
A brit probléma
A tegnapi forint-mélyrepülés talán legnagyobb kiváltója a brit belpolitikai viszonyok alakulása volt. Boris Johnson azt javasolta II. Erzsébetnek, hogy a szeptember 10-ével kezdődő héten függessze fel a parlamenti ülésszakot, és az október 14-én elmondandó beszédével nyissa meg az újat. Erre az uralkodó később rá is bólintott, miután regnálása alatt folyamatosan igyekszik magát kivonni a pártpolitikából. Döntése ugyanakkor jelentős következménnyel járhat, a britek megállapodás nélkül léphetnek ki az Európai Unióból.
Egyesült Államok vs. Kína
Pár napja röppent fel a hír – amire a forint természetesen azonnal reagált –, hogy Donald Trump amerikai elnök kész rá, hogy az eddiginél is magasabbra emelje a kínai importvámokat. Erre azután került sor, hogy Kína bejelentette: büntetővámot vetett ki 75 milliárd dollár értékű amerikai árucikk importjára. Az elnök erre nem volt rest, és 250 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre való vámkivetést vetített előre, míg a vámszintet a jelenlegi 25 százalékról 30-ra emelné. A szeptemberre tervezett 300 milliárd dollár értékű árura kirovandó tételt pedig 10-ről 15 százalékra srófolná fel.
A német recesszió
A forintra jelentős hatást gyakorol Európa legnagyobb gazdaságának teljesítménye is. Korábban sokan cikkeztek róla, hogy a folyó negyedévben minimálisan zsugorodhat a német gazdaság az előző negyedévhez képest, amikor 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye negyedéves összevetésben. Ha pedig a német szövetségi jegybank, a Deutsche Bundesbank előrejelzésének megfelelően alakulnak a gazdasági folyamatok,
akkor a német gazdaság már a második egymást követő negyedévben zsugorodik, technikai értelemben recesszióba kerül.
A német gazdaság utoljára a 2012 vége és 2013 eleje közötti időszakban volt recesszióban.
Olasz kormányválság
Az elmúlt időszak nemzetközi hangulatát jelentősen befolyásolta, hogy Olaszországban újabb kormányválság alakult ki. Giuseppe Conte előző héten lemondott, mert az M5S koalíciós partnere, a Matteo Salvini kormányfőhelyettes és belügyminiszter vezette jobboldali Liga kilépett a kormányból. Emiatt az államfőnek konzultálnia kellett minden jelentős párttal a válság megoldásáról. Sokáig Sergio Mattarella olasz államfőn múlt a válság kimenetele, de végül csütörtökön kormányalakítási megbízást adott Giuseppe Conte ügyvezető kormányfőnek, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Demokrata Párt (PD) előző napi megállapodása alapján.
Virovácz Péter szerint a fent említett események mind-mind felerősítik a befektetők félelmét, hogy egy komoly globális összeomlás küszöbén állhatunk, így ilyen helyzetben a biztos eszközöket vásárolják: svájci frank, japán jen vagy éppen az arany (és újabban a kriptodevizák). Ezzel szemben a fejlődő (vagyis sérülékeny) piacok komoly nyomás alá kerülnek, ennek eredményeként látjuk a forintot ismét 330 felett mozogni. Az elemző megjegyezte, az elmúlt egy hónapban mind a zloty, mind a korona, de más feltörekvő piacok valutája is gyengült a dollárral és/vagy az euróval szemben.
A 335 sem elképzelhetetlen!
Hogy a magyar deviza meddig gyengülhet, azt nehéz megjósolni, mindez csak attól függ, hogy mennyire romlik a külső helyzet. Virovácz Péter jelenleg úgy látja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem avatkozik bele a kialakult helyzetbe, hiszen hiába kezdené el védeni a forint árfolyamát, azzal csak olajat öntene a tűzre.
Egy ilyen globális felfordulás okozta gyengülés ellen a jegybankok védtelenek és egy feneketlen kútba öntenék csak a pénzt. A kereskedelmi háború vélhetően nem oldódik meg egyhamar és a Brexit is egyre rosszabb végkifejlet felé közelít. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a következő hetekben a forint áttöri a korábbi 330,8-as csúcsot és meg sem áll 335-ig
– vetítette előre az ING elemzője. A szakember által elmondottakat később az MNB is megerősítette, a Reauters kérdésére közölték: nincs árfolyamcéljuk. A jegybank nem is kívánta kommentálni a forint mozgását.
Megkerestük a forint bedőlésével kapcsolatban Suppan Gergelyt, a Takarékbank elemzőjét is, aki azonban sok konkrétumot nem tudott mondani az eseményekkel kapcsolatban. A szakember ugyanakkor megerősítette a Virovácz Péter által elmondottakat, hozzátéve: az elemzők mindig erősödésre számítanak, mert a kamatszintet kivéve minden a forint erősödése mellett szólna. „Ugyan lassul a globális és európai gazdaság, recessziós félelmek is megjelentek, de nálunk kizárt a növekedésben messze-messze-messze felülteljesítünk, kissé többletes az államháztartás, a folyó fizetési mérleg minimálisan, de továbbra is többletes” – húzta alá Suppan Gergely. A forint árfolyamának normalizálódásával kapcsolatban megjegyezte, arra csak akkor adódna lehetőség, ha az Egyesült Államok és Kína megegyezne, valamint ha elmaradna a Brexit.
Virovácz Péter hasonló jövőképet vetített előre, azonban ő az amerikai és európai jegybanki stimulus és esetlegesen a német kormány fiskális lazítását is megemlítette.
Számításai szerint ezekre viszont még legalább egy hónapot kell várnunk, míg a kereskedelmi háború és a gazdaságpolitikák esetében akár fél-egy évig elhúzódhat, amíg orvosolják a problémát. „A nehezén talán ősz végére túl leszünk, de várhatóan a forint számára az új kereskedési sáv 325-335 között lehet a közeli jövőben” – jelentette ki.
