Napirenden a monetáris politika kihívásai
A héten több nagyobb gazdaságból is fontos beszerzésimenedzser-indexek érkeznek. Németországban 2017 vége óta folyamatosan romlik a mutató értéke, 2018 végén 50 pont alá süllyedt, ami az aktivitás csökkenését jelenti. Az utóbbit a beérkező GDP-adatok is visszaigazolták: 2019 első negyedévében csupán 0,2 százalékkal bővült a német GDP, a második negyedévben már 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.
A mutató értéke azért is fontos – mutatott rá Módos Dániel, az OTP Bank makrogazdasági elemzője –, mert az Európai Központi Bank (EKB) az egyik legfontosabb kockázati tényezőként az inflációs várakozások csökkenésén túl az európai feldolgozóipar lassulását említette. A feldolgozóiparra vonatkozó beszerzésimenedzser-indexek, valamint egyéb konjunktúraindikátorok (például a német ZEW gazdasági hangulatindex) alapján nem lehet kizárni, hogy a harmadik negyedévben sem javul a német gazdaság teljesítménye. Emiatt pedig szinte bizonyosra vehető, hogy ősszel, Draghi elnök utolsó kamatdöntő ülésén, vagy Lagarde elnök asszony első kamatdöntő ülésén az EKB lazítani fogja a monetáris kondíciókat, amelyek a betéti kamatok csökkentését és a kötvényvásárlási program újraindítását tartalmazhatják. A beérkező rossz makroadatok hatására a piac is egy ilyen szcenáriót árazhat, mivel például a tízéves német állampapír hozama mínusz 60 bázispont alá esett. A német feldolgozóipari menedzserindexet holnap publikálják, ekkor kezdődik a háromnapos Jackson Hole-i szimpózium is, amelynek kiemelt témája a „monetáris politika kihívásai”. A tanácskozás a korábbi évek divergáló monetáris politikájának következményeit és kamatlábakra, növekedésre és kereskedelemre gyakorolt hatásait járja körül. Ezenfelül fontos téma lesz a kötvényvásárlási programok feltörekvő országokra gyakorolt tovagyűrűző hatása is. Végül pedig terítékre kerül az is, hogy a világon a monetáris politika normalizációja teljesen másképpen néz ki, mint korábban, mert a reálkamatok is lejjebb kerültek.
A találkozót azért is érdemes figyelemmel kísérni, mert bár nem túl valószínű, de lehetséges, hogy a Fed elnöke (vagy egy másik jegybankár) a találkozó végén utalást tesz a monetáris politikával kapcsolatos változásra. Így tett például Ben Bernanke 2012-ben, amikor a hivatalos bejelentés előtt hajlandóságot mutatott a gazdaság támogatására, és egy hónap múlva bejelentette a Quantitative Easing program harmadik felvonását. A szimpóziumon elhangzó előadások és nyilatkozatok hetekre meghatározhatják a közbeszédet, és fontos piaci reakciókat vonhatnak maguk után – véli Módos Dániel.
Pénteken publikálja a Pénzügyminisztérium a részletes tájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről. Az előzetes adatok szerint a gazdaság teljesítményének köszönhetően júliusban 37,2 milliárd forint többlettel zárt a költségvetés. Ennek nyomán az államháztartás központi alrendszerének első héthavi hiánya 352,7 milliárd forint volt, ami az éves előirányzat 35,3 százaléka, így a 2019 egészére kitűzött 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél továbbra is teljesíthetőnek tűnik. Az év első hét hónapjában a központi költségvetés hiánya 446,7 milliárd forintot tett ki, az elkülönített állami pénzalapok 73,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 20,5 milliárd forintos többletet mutattak.
Mínusz
60
bázispont alatt
a német állampapírhozam
