Újabb lendület a lakáshiteleknél

Erős érdeklődést hozott a július a lakáshitelek piacán, miután hatályba léptek az elérhető támogatások körét kiszélesítő jogszabályváltozások – derül ki a Világgazdaság által megkérdezett hitelintézetek nyilatkozataiból. Ennek alapján az év második fele is élénk keresletet hozhat a lakáshitelek piacán.

Nagy visszaesés egyébként a júliust megelőző időszakban sem volt az új szerződéskötéseknél: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyan a júniusi hitelfelvételek összege 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – és több mint 6 százalékkal a májusitól is –, de még így is megközelítette a 81,5 milliárd forintot. Az első fél évben 13,4 százalékkal, 453,3 milliárd forintra emelkedett az új lakáshitel-szerződések összege, ami az egyre növekvő bázis tükrében egyáltalán nem rossz teljesítmény.

„A K&H Banknál lényegesen magasabb volt a júliusi igénylések volumene és számossága is” – közölték megkeresésünkre a hitelintézetnél, és növekvő érdeklődésről számolt be a jelzáloghitelek kapcsán az Erste Bank is. A lakáshitel-igénylések alakulását természetesen befolyásolja a szintén a múlt hónap elejétől elérhető babaváró hitel megjelenése is, ám ennek a piacra gyakorolt hatását egyelőre nehéz megítélni. A K&H Bank tapasztalatai szerint némi elszívó hatás érzékelhető volt az új támogatott konstrukció megjelenésével, de figyelembe véve a babaváró hitel sajátosságait, maximum 10-15 százalékkal lehetett volna magasabb a júliusi kérelmek volumene a babaváró hitelkonstrukció megjelenése nélkül. Az Erste Bank – közölték – július 1-je óta csaknem 30 milliárd forint értékben fogadott be kérelmet, és eddig mintegy 20 milliárd forint értékben folyósított babaváró hitelt. A hitelek futamideje jellemzően húsz év, a szerződések többségét a maximális 10 millió forintra kötik az ügyfelek. Az igénylők körülbelül 15 százaléka – tették hozzá – hitelkiváltásra költi a babaváró hitelt, ez megfelel a pénzintézet előzetes várakozásainak.

Az új támogatási formák megjelenése az átlagos igényelt összegnél is hozhat változásokat a lakáshitelek terén. A K&H szakértőinek várakozásai szerint jöhet még emelkedés, tekintettel arra, hogy az új támogatásoknak árnövelő hatásuk lehet az ingatlanárakra. „Az elmúlt három évben dinamikusan emelkedtek a lakásárak, és ezzel együtt a CSOK-hoz kapcsolódó, azzal felvett hitelek összege is nőtt. Az átlagosan felvett hitel összege 2016 és 2018 között több mint 30 százalékkal emelkedett. A 2019 első felében kötött szerződések alapján hasonló a trend, mint tavaly, ám júliustól a lakáshitelek összegét csökkentheti a babaváró hitel” – mutattak rá az Erste Banknál.

Az egyre növekvő bázis és a babaváró támogatás elszívó hatása ellenére idén még jelentős növekedés lehet az új lakáshitel-kihelyezéseknél a hitelintézetek várakozásai szerint. Az Erste Bank még átlagosan 10 százalékos kihelyezés-növekedésre számít a piacon. Jövőre viszont már ennél moderáltabb dinamikát vár a pénzintézet, amely a piacot meghaladó mértékben szeretne nőni idén is. Az Erste szakértői szerint a lakáshitelezésben az idei lehet a csúcsév: jövőre már kamatkorrekció várható, és felerősödnek a piacot fékező tényezők. Ugyanakkor jó hatással van a hitelpiacra a bérnövekedés: nő az átlagos hitelösszeg, és bővülhet az ügyfelek köre is.