Aligha lesz osztalékfizetési versengés

Egyértelműen veszítettek vonz­erejükből a Magyar Állampapír Plusz bevezetésével a hazai osztalékfizető részvények. Igaz, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a blue chipekre eddig sem volt jellemző a kirívóan magas osztalékfizetés, a kisebb vállalatoknál viszont lehet magasabb osztalékot találni, ezeket a papírokat inkább a kisbefektetők keresik. Ám a KBC Equitas vezető elemzője szerint az utóbbiak is nehéz helyzetben vannak. Eddig a tízéves kötvényhozammal szemben vonzónak bizonyultak a rendszeresen osztalékot fizető társaságok, ám a nyártól elérhető MÁP+ miatt a kispapírok osztalékhozamát is érdemes újraértékelni.

Cinkotai Norbert szerint a teljes futamidőre közel 5 százalékos kamatot adó MÁP+ mellett már nem annyira keresettek ezek a részvények, mint korábban, hiszen az új állampapírral – szinte kockázatmentesen – a legtöbb osztalékkal megegyező vagy annak közelében lévő hozam érhető el. Éppen ez az, ami miatt

nem várható, hogy a tőzsdei szereplők éles osztalékfizetési versenybe kezdenének

– mondta.

A legnagyobb forgalmú magyar értékpapírok közül a Magyar Telekom 2019-ben majdnem 5,5 százalékos, a Mol több mint 4 százalékos, míg az OTP és a Richter egyaránt 1,7 százalékos papíronkénti osztalékot juttatott befektetőinek. A kisebb papírok közül az Alteo 2 százalék feletti osztalékot, részvényenként 16 forintot fizetett, a Rába majdnem 18 forintot, ami 1,5 százalék, míg a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. értékpapíronként 100 forintot fizetett, ami 3 százalékos szint.

A CIG ebben az évben 32 forintos, azaz 7 százalék feletti tőkejuttatást adott részvényeseinek, az ANY Biztonsági Nyomda pedig majdnem 6 százalékot osztott vissza a 2018-as teljesítmény után, ahogy a Duna House is.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatják