Az MNB figyeli a lombardhitel-állományt
Nem volt még olyan hazai pénzpiaci instrumentum, amely ilyen rövid idő, három hónap alatt ilyen gyökeresen rendezte volna át a befektetési termékeket és a piaci szereplők befektetésekhez való viszonyát és mozgásterét, a lakossági megtakarítások szerkezetét és a megtakarítók attitűdjét – kommentálta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője a hírek szerint immár 2000 milliárd forint fölé kerülő Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) sikerét. Ugyanakkor számos jel mutat arra, hogy a konstrukcióra revízió vár.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Közgazdász Vándorgyűlésen felvetette: a MÁP+ esetében problémás, hogy a jegyzések 80 százaléka az ezért jutalékkal honorált pénzintézeteken keresztül történik, amelyek számlavezetési és tranzakciós költségeket számolnak fel, miközben a Magyar Államkincstárnál ingyenesen lehet állampapír-tranzakciókat végezni. Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese arra figyelmeztetett, hogy a kincstári számlavezetésnek is van költsége, amelyet így más soron számolnak el, Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzintézeteknél az ügyfelek érdemi befektetési tanácsokat kapnak. Nem feltétlenül a számlafenntartási díjak, inkább a szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelenti az érdemi különbséget – árnyalta a képet a Blochamps ügyvezetője.
A MÁP+ piacán a fentieknél nagyobb gond lehet, hogy a hírek szerint egyre jelentősebb lombardhitel-állomány épül fel az új, szuper-
állampapírra alapozva. A jegybank statisztikáiban az adott hónapban folyósított fogyasztási és egyéb hitelek állománya a júniusi 73,5-ről júliusra 156 milliárd forintra ugrott. Az MNB korábbi közléseiből tudható volt, hogy 54 milliárdot tett ki a júliusban debütáló babaváró hitel folyósítása, a fennmaradó összeg döntő része lombardhitel lehetett. Ezt támasztja alá, hogy a változó kamatozású egyéb hitelek átlagos kamatszintje júliusban egyetlen hónap alatt 90 bázisponttal, 2,67 százalékra esett – februárban még 5,11 százalékos volt az átlagkamat.
A lombardhitelek révén – ha az ügyfél mondjuk a korábban megvásárolt MÁP+ papír fedezete mellett kapott, annak 80 százalékát kitevő hitelt is ugyanebbe az állampapírba forgatja – a fenti átlagkamat mellett a MÁP+ önmagában is szép, közel 5 százalékos kamatát is messze túlszárnyaló, összesen akár 7 százalékos kockázatmentes átlagos éves hozamot tud hozni a befektetésén. (Ráadásul a piaci lombardkamat a hírek szerint inkább a 2 százalékhoz közelít, az átlagot a többi hitel nyomja felfelé.) A megoldás a forgalmazó banknak is jó, hiszen az ügyféltől kapott tranzakciós díj és lombardkamat mellett az állampapírpiaci forgalmazói jutalékot és a nála tartott állomány után járó fenntartói jutalékot is bezsebeli.
Az előzetes hírek szerint augusztusban a korábbiaknál lényegesen nagyobb lombardállomány épült fel. Az, hogy a MÁP+ önmagában kitolja a lakossági megtakarítások időhorizontját, támogatandó, s az is, hogy az új konstrukcióval párhuzamosan kisebb lesz a forgalmazott állampapírok köre, ám az, hogy a privátbanki portfóliókban a lombardkonstrukciók miatt rendkívül nagy pénzek ragadnak be, s így hosszú időre kiesnek a tőkepiaci forgalomból, közép-hosszú távon bizonyosan nem kedvező hír – vélekedik Karagich István. 2016–17-ben hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők a Prémium Magyar Állampapírnál, akkor a szabályozók léptek. Most hasonló lépések megtétele várható.
Az MNB-nél hivatalosan azt közölték a Világgazdasággal, hogy szoros figyelemmel kísérik a lombardhitel-állomány alakulását, ám piaci információink szerint a jegybank más csatornákon ennél határozottabb jelzést is adott a piacnak, hogy nem nézi tétlenül az egyre nagyobb állomány felépülését, az államkötvény felhasználásának a megtakarítói tömegek megmozdítását célzó eredeti szándékával ellentétben álló extraprofit-vadászatot. Talán a jegybank is jobban tolerálná a lombardot, ha az előzetes várakozásokat beváltva a MÁP+ jelentősebb készpénzállományt mozgatna meg – vélekedik a Blochamps szakembere.
