Pénz- és tőkepiac

Az MNB figyeli a lombardhitel-állományt

A Magyar Nemzeti Bank szoros figyelemmel kíséri annak a lombardhitel-állománynak a felépülését, amelynek alapjául ezúttal a Magyar Állampapír Plusz szolgál.

Nem volt még olyan hazai pénzpiaci instrumentum, amely ilyen rövid idő, három hónap alatt ilyen gyökeresen rendezte volna át a befektetési termékeket és a piaci szereplők befektetésekhez való viszonyát és mozgásterét, a lakossági megtakarítások szerkezetét és a megtakarítók attitűdjét – kommentálta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője a hírek szerint immár 2000 milliárd forint fölé kerülő Plusz (MÁP+) sikerét. Ugyanakkor számos jel mutat arra, hogy a konstrukcióra revízió vár.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Közgazdász Vándorgyűlésen felvetette: a MÁP+ esetében problémás, hogy a jegyzések 80 százaléka az ezért jutalékkal honorált pénzintézeteken keresztül történik, amelyek számlavezetési és tranzakciós költségeket számolnak fel, miközben a Magyar Államkincstárnál ingyenesen lehet állampapír-tranzakciókat végezni. Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese arra figyelmeztetett, hogy a kincstári számlavezetésnek is van költsége, amelyet így más soron számolnak el, Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzintézeteknél az ügyfelek érdemi befektetési tanácsokat kapnak. Nem feltétlenül a számlafenntartási díjak, inkább a szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelenti az érdemi különbséget – árnyalta a képet a Blochamps ügyvezetője.

Fotó: VG / Kallus György

A MÁP+ piacán a fentieknél nagyobb gond lehet, hogy a hírek szerint egyre jelentősebb lombard­hitel-állomány épül fel az új, szuper­állampapírra alapozva. A jegybank statisztikáiban az adott hónapban folyósított fogyasztási és egyéb hitelek állománya a júniusi 73,5-ről júliusra 156 milliárd forintra ugrott. Az MNB korábbi közléseiből tudható volt, hogy 54 milliárdot tett ki a júliusban debütáló babaváró folyósítása, a fennmaradó összeg döntő része lombardhitel lehetett. Ezt támasztja alá, hogy a változó kamatozású egyéb hitelek átlagos kamatszintje júliusban egyetlen hónap alatt 90 bázisponttal, 2,67 százalékra esett – februárban még 5,11 százalékos volt az átlagkamat.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja

szuperállampapír Magyar Állampapír Plusz MNB
Kapcsolódó cikkek