Netes túlsúly a kártyacsalásoknál

Több mint 16 800 – Magyarországon kibocsátott kártyához kötődő, fizetési forgalomhoz kapcsolódó – visszaélést azonosítottak 2019 első negyedévében, ami 14 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi statisztikái­ból. A visszaélésekkel okozott kár 384,6 millió forint, ami érezhető, 5,2 százalékos csökkenés 2018 első három hónapjához képest. A kárérték csökkenése különösen biztató annak tükrében, hogy 2018 utolsó negyedéve mind a visszaélések száma, mind az értéke tekintetében kiugró számokat hozott: 20,6 ezres darabszámot és majdnem 495 millió forintos kárértéket mutattak ki a jegybank statisztikái.

Az egyes visszaélési kategóriák összetételében nem voltak nagy mozgások az utóbbi negyedévekben megszokotthoz képest. A legtöbb kártyacsalás változatlanul az internetes vásárlási műveleteknél – illetve telefonos vagy postai megrendeléseknél – történik: csaknem 14,7 ezer visszaélést regisztrált az MNB – 19,1 százalékkal többet, mint egy éve –, ám az okozott kár 5,5 százalékkal 326,8 millió forintra csökkent. A kárérték alapján a második legnagyobb kategória a hamisított kártyákkal való visszaéléseké, ahol ugyan majdnem 9 százalékkal, 33,1 millió forintra csökkent a kimutatott kár, ám figyelemre méltó, hogy eközben az esetek száma kevesebb mint a felére, ötszáz alá csökkent 2018 első három hónapjához képest. A harmadik, még említést érdemlő kategória az elveszett és ellopott kártyákkal végrehajtott visszaéléseké, amelyeknél valamivel több, mint 1500 esetet és 19 milliós kárértéket regisztráltak. Az érintett műveletek száma itt jelentősen, majdnem ötödével nőtt, ám a kárérték gyakorlatilag változatlan maradt.

Az okozott kár értékének megoszlásában nincs nagy változás: a túlnyomó rész, 85 százalék a netes fizetési forgalomhoz kötődött, miközben a hamisított kártyáknak 8,6, a lopott és elveszett plasztikoknak pedig 5 százalék jutott. Az első negyedévre eső csaknem 463 millió forintnyi leírt veszteség több mint felét a kibocsátó bankok viselték, míg az elfogadókra (a kereskedőkre) 41,6 százalék jutott. Így a kártyabirtokosok mindössze 7,2 százalékkal – hozzávetőleg 33,2 millió forinttal – részesedtek a leírt veszteségből. Az MNB adatai szerint a tranzakciók irányánál sem történt lényeges változás, továbbra is a határon átnyúló tételek jelentették a visszaélések többségét: részesedésük a darabszámnál és az okozott kárnál nagyjából 84, illetve 88 százalék volt.