Van még hová izmosodni

Az elmúlt évben a hazai bankszektor által elért 12,8 százalékos tőkearányos nyereség 3 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban – emlékeztetett a Közgazdász-vándorgyűlésen Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója. Szerinte ugyan mind a kamatbevételek, mind a jutalékok bővülni tudtak, ám ezek nem elegendők arra, hogy ellensúlyozzák az elvonásokat: a bankszektor költségei

3 százalékkal nőttek, de ezen belül a személyi költségek 6,5 százalékos emelkedést mutatnak. A bankszektor különadó-elvonása a csökkenő bankadó ellenére magasabb, mivel közben bővül a szektor mérlegfőösszege, amely az adónak az alapja, a tranzakciós illeték pedig a forgalombővülés miatt emelkedik. Harmati László, az Erste vezérigazgató-helyettese mindehhez hozzátette: az adatokat egyszeri tételek és az értékvesztések könyvelése mellett az OTP külföldi eredményessége is szépíti. Összességében a magyar bankrendszer regionálisan sem mondható magas megtérülést hozónak.

Nagy Márton jegybanki alelnök felvetésére, miszerint furcsa, hogy a Magyar Állampapír Plusz forgalmazásában a bankoké 70-75 százalékos szelet, Balog Ádám, az MKB Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet: a banki ügyfelek jogos igénye, hogy egy helyen tudjanak szofisztikált befektetési portfóliót összeállítani és befektetési tanácsadást igénybe venni. Erre a Magyar Államkincstár nem képes. Arra, hogy a kincstár ingyen vezeti az értékpapírszámlákat, szemben a pénzintézetekkel, Bencsik László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese válaszában rámutatott: ez egyértelműen versenytorzítás, hiszen bizonyos, hogy a számlakezelésnek a kincstárnál is vannak költségei, ám ezt ők más soron mutathatják ki. A szakember emlékeztetett arra, hogy a szektor a normális vállalkozói adókon felül évi 300 milliárd forintnyi különadót fizet különböző jogcímeken.