A jegybank irányt szabna a fintech szektornak
Nagy László Nándor | Olyan időket élünk, amikor nap mint nap egyszerre fantasztikus és ijesztő hírek érkeznek, amelyek alapjaiban változtathatják meg a pénzügyi szolgáltatások piacát – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti elnöke a jegybank Fintech stratégiájának bemutatása kapcsán. Az átalakulás útját megvilágítva Kincses Attila, a McKinsey partnere arra hívta fel a figyelmet, hogy az autóiparban ma már a kocsikat 70 százalékban külső beszállítók gyártják, és hasonló átalakulás prognosztizálható a pénzügyi területen is tíz éven belül. A pénzintézetek, biztosítók lényegében csak a brandet adják majd, amelynek alapján az ügyfelek bizalma fennmarad a pénzügyi közvetítőrendszerben. Ám az, hogy a háttérterületeket ki látja el, vagy hogy például ki elemzi az adatokat, másodlagos lesz a fogyasztó számára, ha azt érzi, hogy valóban az igényeire szabott, személyes szolgáltatást kap.
Kandrács Csaba szerint a pénzügyi innovációnak és a stabilitásnak azonban kéz a kézben kell járnia. Az MNB a mandátumából következően köteles támogatni a pénzügyi innovációt, feladata, hogy leépítse a fejlődés előtti akadályokat, ám őrködnie kell a pénzügyi szektor biztonságán is. Ez kényes egyensúly, hiszen ügyelni kell az arányokra, éppen ezért hozott létre a fintech terület működését elősegítendő külön ügyvezető igazgatóságot az MNB. A jegybank már hónapok óta működteti az Innovation Hubot, ahol az érintettek és az érdeklődők megismerhetik a szabályozási problémákat, és kérdéseket tehetnek fel a jegybanknak. Ezenkívül már működik a fintech tesztpályájának számító Regulatory Sandbox is, ahol a fejlesztéseket az MNB felügyelete mellett, a hatályos szabályok bizonyos részeit figyelmen kívül hagyva van lehetőség kipróbálni. Ugyanakkor az innovációkban rejlő lehetőségek mellett a veszélyeket is fel kell tudni térképezni. Ezért Kandrács Csaba szerint az MNB-ben a felügyeleti oldalon is működik egy pénzügyi innovációs labor, amelynek az a feladata, hogy a felügyeleti oldallal is megértesse a fejlesztéseket, és felkészüljön az ellenőrzésükre.
A hazai bankrendszer költséghatékonysága gyenge, a digitalizáció terén a Deloitte digitális banki érettségi mutatója szerint hazánk az EU-országok alsó harmadában van. „Az is igaz viszont, hogy az ügyfelek digitális érettsége is alacsony” – mondta Szombat Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója. A jegybank vélekedése szerint a magas szintű digitalizáció támogatja a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását és a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulását.
Az MNB 24 pontban jelölte ki a szükséges fejlődési irányokat. A jegybank hatáskörébe tartozó javaslatok között ott találjuk az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások ösztönzését, a digitális azonosítás feltételrendszerének egységesítését és az engedélyezés felgyorsítását. A fintech környezet kiépítését nemzetközi és hazai kapcsolatok erősítésével látja megoldhatónak a jegybank, és az ismeretek széles körű terjesztésére is javaslatot tesz. A Regulatory Sandboxban zajló pilotprojektek esetében az MNB törvényi felhatalmazást tartana szükségesnek a piaci tesztek végrehajtására, és sürgeti a közösségi finanszírozás szabályozási keretrendszerének megalkotását is. Visszaköszön a jegybanki javaslatcsomagban a bankszövetség által is kezdeményezett digitális szerződéskötés, az e-aláírás feltételrendszerének széles körű biztosítása, és a jegybank adókedvezményeket is adna a digitális fejlesztések elősegítésére.
beszállítók gyártják, és hasonló átalakulás prognosztizálható
a pénzügyi területen is tíz éven belül
