Kiszivárgott a terv: Amerika napokon belül háborút indíthat, megvannak az első célpontok – ha ezt Trump megteszi, Ukrajnára már senki se fog figyelni
Donald Trump egy korlátozott katonai csapás lehetőségét mérlegeli Irán ellen, hogy rákényszerítse Teheránt az új nukleáris megállapodás elfogadására. A döntés napokon belül megszülethet, miközben Washington egyre nagyobb haderőt vezényel a Közel-Keletre.
A Wall Street Journal értesülései alapján az első lépés egy szűk körű katonai akció lehetne, amely néhány iráni katonai vagy kormányzati létesítményt érintene.
A cél nem egy teljes körű háború, hanem politikai és stratégiai nyomásgyakorlás: Washington így próbálná rákényszeríteni Teheránt arra, hogy felhagyjon nukleáris dúsítási programjával.
Trump pénteken újságírói kérdésre úgy fogalmazott: „Azt hiszem, mondhatom, hogy fontolóra veszem.” Ez az eddigi legnyíltabb utalása arra, hogy a katonai opció valóban komolyan szerepel a lehetséges lépések között.
Az amerikai elnök korábban jelezte, hogy legfeljebb két héten belül döntést hoz. A mostani kijelentés egyértelmű üzenet Teherán felé: Washington nem akarja tovább húzni az időt.
A tervek szerint, ha Irán az első, korlátozott támadás után sem teljesíti az amerikai követeléseket, az Egyesült Államok szélesebb körű hadjáratot indíthatna iráni rezsimlétesítmények ellen. Egyes forgatókönyvek még a teheráni vezetés megbuktatását sem zárják ki.
Irán lesz a következő közel-keleti háború?
A kockázat jelentős. Regionális tisztségviselők szerint egy korlátozott csapás is azonnali tárgyalási szünetet eredményezne, és Irán katonai erővel válaszolna. Ali Khamenei legfelsőbb vezető a közösségi médiában azzal fenyegetett, hogy az iráni erők akár egy amerikai repülőgép-hordozót is elsüllyeszthetnek, és olyan csapást mérnének az amerikai hadseregre, „amelyből nem tud felállni”.
Elemzők és amerikai tisztségviselők attól tartanak, hogy egy ilyen spirál könnyen regionális háborúvá szélesedhet, amely veszélybe sodorná az Egyesült Államok közel-keleti szövetségeseit is.
Az elmúlt napokban az Egyesült Államok modern F-35 és F-22 vadászgépeket vezényelt a Közel-Keletre, valamint úton van egy második repülőgép-hordozó is, fedélzetén csapásmérő és elektronikai hadviselési gépekkel. A térségbe érkeznek parancsnoki és irányító repülőgépek, valamint megerősített légvédelmi rendszerek is.
A katonai jelenlét növelése már önmagában is nyomásgyakorlás, egy csapás azonban visszafordíthatatlanná teheti a feszültségeket, így nem meglepő, hogy Washington és Irán is óvatosan próbálja kezelni az ügyet.
Trump első elnöki ciklusában hasonló dilemmával szembesült Észak-Korea ügyében. 2018-ban komolyan felmerült egy úgynevezett „véres orr” jellegű, korlátozott megelőző csapás lehetősége Phenjan ellen, hogy demonstrálják az amerikai elszántságot. Végül a katonai akció elmaradt, és Trump diplomáciai útra lépett, három alkalommal is találkozva Kim Dzsongunnal – tartós áttörés azonban nem született.
Most Irán esetében ismét ugyanaz a kérdés: elég lehet-e a fenyegetés a megállapodáshoz, vagy a korlátozott csapás csak felgyorsítja az eszkalációt?
Az amerikai követelések egyértelműek:
- Irán hagyjon fel nukleáris tevékenységével;
- korlátozza ballisztikus rakétaprogramját;
- és csökkentse regionális fegyveres csoportok támogatását.
Teherán eddig csak mérsékelt engedményeket ajánlott fel, és ismét tagadta, hogy valaha is atomfegyver megszerzésére törekedett volna.
A tárgyalások jelenleg patthelyzetben vannak. A következő napok dönthetnek arról, hogy a konfliktus diplomáciai úton rendeződik-e – vagy a Közel-Kelet újabb fegyveres válság küszöbére sodródik.
Lerohanják Iránt? – geopolitikai feszültségek uralják a gázpiacot, kikerült a kormányrúd az időjárás kezéből
Geopolitikai feszültségek uralják a gázpiacot, kikerült a kormányrúd az időjárás kezéből. Az európai gázár ismét felfelé kapaszkodik, amit a szűkös készletek is felfelé hajtanak. Az Egyesült Államok pedig brutális légierőt halmozott fel a Közel-Keleten.
