Helyesbítés
A Világgazdaság 2019. október 9-i számának 10. oldalán az adatforrás hibája miatt tévesen jelent meg az Akko tőkeemelésének lehetséges összege, amely maximum 50 milliárd forint lehet. Ezt az aktuális 180 vagy 360 napos átlagár alapján kell számolni, amely az október 8-i adatok alapján részvényenként, az új 25 forintos névértékkel számítva, 410 forintos (180 napos átlagár alapján) áron maximum 121,95 millió darab új kibocsátását jelentené.
Az Akko Invest hamarosan akár 820 milliárd forintnyi tőke bevonását kísérelheti meg, legalábbis ez derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapjára feltöltött közgyűlési előterjesztés alapján elvégzett számításainkból. Az október 28-ra kitűzött Akko-közgyűlés legfontosabb napirendi pontja ugyanis az igazgatóság felhatalmazása a társaság alaptőkéjének maximum 50 milliárd forinttal történő felemeléséről. A határozati javaslat szerint az alaptőke-emelést az igazgatótanács új részvények zárt körű vagy nyilvános forgalomba hozatalával hajthatja végre, az alaptőke-emelésről szóló igazgatósági határozatot megelőző 180 vagy 360 napos – forgalommal súlyozott – tőzsdei átlagáron, egyéves időtartamon belül.
Az elméleti maximumot elérő 50 milliárd forintos alaptőke-emelés a részvények 25 forintos névértékét figyelembe véve kétmilliárd darab új részvény kibocsátását jelentheti. Az Akko-részvények névértéke még ugyan 1600 forint, de a küszöbön álló részvényfelosztás (split) után 25 forintra csökken. Ha az új részvények kibocsátására ma kerülne sor, akkor a Budapesti Értéktőzsde adatbázisa szerint és a splitre való tekintettel 320 forintos vagy 410 forintos átlagáron lehetne a részvényeket megvenni.
A BÉT adatbázisa szerint a cég részvényeinek 360 napos aktuális átlagára 20 440 forint, míg a 180 napos 26 300 forint. Ha a két fenti átlagárat csökkentjük a névérték leszállításának mértékével, azaz elosztjuk 64-gyel, úgy kijön az említett 320, illetve 410 forintos potenciális kibocsátási ár.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatják
