Zuhanás közben, válaszút előtt a bitcoin

Féléves mélypontjára esett a héten a bitcoin árfolyama: 6600 dollárt kellett adni érte, pedig június végén még 13 ezer dollár fölött járt a jegyzés. A legismertebb kriptodeviza mélyrepülése magával húzta a piacot, amelynek kumulált kapitalizációja újra 200 milliárd dollár alá csúszott a héten, miközben a nyáron még meghaladta a 365 milliárd dollárt. Az év első fele drágulással telt, de július óta a kereskedelmi háború enyhülése, a Facebook librájának bukása és a kisbefektetők profitrealizálása az árfolyamesés irányába hatott.

A piaci környezet is kedvezőtlenebbé vált az ősszel. A fejlett gazdaságok állampapírhozamai enyhe emelkedésnek indultak, több részvényindex pedig történelmi csúcsra futott, ami jelentős mennyiségű tőkét vonhatott ki a kriptopiacról. Nyár óta a bitcoin jegyzése és az S&P 500 mozgása egymáshoz képest ellentétes irányú, bár az egész évet tekintve a bitcoinbefektetők jobban jártak, mert az árfolyam a duplájára nőtt, szemben a 24 százalékot erősödő S&P 500 indexszel.

A kriptodevizák hívei a bitcoin technikai képe alapján jövőre további felértékelődésre spekulálnak, noha a pénz- és tőkepiacokon még mindig érezhető a berzenkedés az elektronikus pénzektől. Megjelentek az intézményi befektetők, és a kriptovalutákat egyre több helyen fogadják el fizetőeszközként, de egyelőre ez kevés ahhoz, hogy a jegyzés lendületet kapjon. Csak az elmúlt pár hónapban olyan vállalatok csatlakoztak a kriptovaluta-használók köréhez, mint a Microsoft és a Starbucks. Az intézményi befektetők közeledése is érezhető. A piac vezető brókercége, a Grayscale Investments adatai szerint az idei harmadik negyedévben rekordra ért a tőkebeáramlás: 255 millió dollár érkezett a kriptotermékekbe, döntő többsége intézményi befektetőktől. A világ egyik legnagyobb alapkezelője, a bitcoinkereskedést először intézményi szintre emelő Fidelity is bejelentette, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel folyamatosan növeli érdekeltségét a kriptopiacon.

A bitcoinalapú termékek tőzsdei szereplése viszont felemás volt az idén. Az első börze, amelyik két éve elindította a bitcoin határidős kereskedését, a chicagói értéktőzsde (CBOT) júniusban a minimális forgalomra hivatkozva leállította az üzletkötést. Ezzel egy időben viszont egy másik chicagói tőzsdén, a CME-n csúcsra nőtt az egy napon belüli határidős bitcoinügyletek száma. Közben az Intercontinental Exchange (ICE) bevezette a fizikai teljesítést is igénylő, bitcoinalapú határidős szerződéseket, amelyek sajátja, hogy a befektetőnek rendelkeznie kell a szóban forgó bitcoinmennyiséggel. A tőzsdén kereskedett alapok tekintetében nincs ok optimizmusra: az amerikai tőzsdefelügyelet a múlt héten utasította vissza már sokadjára az összes bitcoinalapú ETF-bejegyzési kérelmet.

Az árfolyammozgástól függetlenül nem lankad az érdeklődés a kriptoalapú rendszerek iránt. Az ICObench adatai szerint az idén havonta átlagosan 60-80 elsődleges érmekibocsátás (ICO) zajlott, ami továbbra is jelentős mennyiségnek számít még akkor is, ha tavaly még átlagosan 150-200 volt ez a szám.

A kriptopiacon jelen lévők többsége azonban még mindig olyan kereskedő, aki árfolyamnyereséget akar elérni, nem pedig rendeltetésük szerint használni a virtuális pénzeket, ez a magyarázata annak is, hogy az elavult, lassú technológiának számító bitcoin továbbra is a legnépszerűbb kriptovaluta. Részaránya a piaci kapitalizációban egyre nő: míg az év elején a teljes kapitalizáció 51 százaléka volt a legismertebb eszközben, mára ez az arány 66 százalék. Korábban azt gondolták, hogy a másodgenerációs valuták – különösen az ethereum és a ripple – hamarosan átvehetik a vezető szerepet, hiszen gyorsabbak, megbízhatóbbak és szélesebb körben alkalmazhatók.

Elemzők szerint a kriptodevizák, köztük a bitcoin árfolyama akkor emelkedhetne, ha szélesebb körben használnák őket. Ugyan a bitcointárcák száma két év alatt megduplázódott, az idei harmadik negyedévben 42,3 millió aktív tárca volt, de ez még mindig kevésnek tűnik a piac méretéhez képest. Ráadásul az idei két fejlemény, a libra bukása és a kínai állami kriptodeviza bejelentése sem afelé mutat, hogy a piaci alapon működő kriptodevizákat hamar elfogadják a felhasználók.

Cardano – Ingerküszöb alatt

Ugyan a piaci kapitalizáció alapján nincs a legnagyobb valuták között, mégis az egyik legizgalmasabb a cardano. Az önmagát az első harmadik generációs devizának nevező cardano megoldást kínál a skálázhatóság, a fenntarthatóság és az átjárhatóság problémájára is. Egyes elemzők még az EOS-nál is többre értékelik a rendszer stabilitását. A fejlesztést nem egy cég irányítja, hanem egy nemzetközi kutatócsapat, a fejlesztési irányokat pedig szavazással döntik el, hogy mindig konszenzusos és tudományos maradjon az irány. A hálózat érméje, az ADA árfolyama az EOS-hoz hasonló utat járt be, pár nappal ezelőtt új éves mélypontra, 3 centre esett. A cardano tegnap csak a 12. volt a piaci kapitalizáció alapján, a befektetők pedig gyakran csak az első 5–10 helyezettre kíváncsiak.

EOS – Ígéretes megoldások

Biztató magaslatokból elszomorító mélységekbe zuhant az EOS jegyzése, a 2,7 dolláros árfolyam közelít az éves mélyponthoz. Hiába várták, hogy az EOS is feltör, és akár a bitcoint is letaszíthatja

a trónról, a felhasználók nem kaptak rá az ígéretes termékre. A grafikonon látszik a csökkenő trendvonal, amelyből többszöri nekifutással sem tudott kitörni az árfolyam. Pedig lehetőség lenne a rendszerben: az EOS a piaci szereplők által a jövő egyik nagy reménységének tekintett valuta, egy decentralizált operációs rendszer, amely ipari méretekben képes alkalmazások futtatására és tranzakciók kezelésére. A kínai Ipari és Informatikai Minisztérium nemrég kiadta listáját a valuták mögött álló technológia, az alkalmazhatóság és az innovációs szint alapján, amelyet magasan az EOS vezet.

Ethereum – Bajban az örökös

Rájár a rúd az ethereumra, a második legnagyobb valuta jegyzése alig 9 százalékot emelkedett január eleje óta. Tegnap 153 dolláron állt az árfolyam, ami féléves negatív rekord. A nyár eleji raliban optimizmusra adott okot, hogy a jegyzés 350 dollár fölé kúszott, de a romló hangulat és a profitrealizálás újabb mélypontokra lökte a piaci árat. Pedig akkor még a piaci szereplők többsége azt gondolta, hogy az okosszerződéseket kezelő ethereum átveheti a bitcoin vezető szerepét. Az Ethereum Foundation vezető fejlesztője, Szilágyi Péter decemberre ígérte a rendszer legújabb frissítését, az Istanbult, amelyet a közösség Ethereum 2.0-nak nevez. A frissítés jelentősen gyorsítja és megbízhatóbbá, stabilabbá teszi a hálózatot, nagyobb védelmet garantál majd a támadások ellen.

Ripple – Hitetlen a piac

A Ripple-hálózat érméje, az XRP jegyzése novemberben kétéves mélypontra, 22 cent alá esett. Az elmúlt egy évben az árfolyam minden lehetséges támaszt erőlködés nélkül letört, elemzők szerint alig vannak a piacon, akik bíznának az érdemi drágulásban. A centralizált Ripple-rendszert a bankok közti utalások gyorsítására fejlesztették, gyakorlatilag a hitelintézetek egymás közti ügyleteihez szükséges nostroszámlákat helyettesíti. A Ripple-hálózaton az ügyletek 3-4 másodperc alatt lezajlanak. A Ripple-t már olyan nagy bankok is használják, mint a UBS, az UniCredit, a Mizuho vagy

a Standard Chartered. A felhasználók egy része

a kriptodevizák megcsúfolásának tekinti a Ripple-t, mert centralizált, és a hálózatot nem a felhasználók, hanem maga a fejlesztőcég működteti.