Az állampapír lett a favorit
Miközben arról szólnak a hírek, hogy a kisbefektetők is egyre nagyobb arányban jegyeznek a Magyar Állampapír Plusz konstrukcióból – a papíralapúból napi egymilliárd forintos forgalmat ért el november első 25 napján a Magyar Posta Zrt. –, a jó hozamot ígérő papír egyértelműen a privátbankok kedvence lett. Mint azt Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, felmérésük szerint a 13 Magyarországon működő privátbanki szolgáltató közül van olyan, amelynél az állományon belül a 60 százalékot is meghaladja az állampapír-kitettség. Két szolgáltatónál 40–60, nyolcnál 20–40 százalék közötti ez az arány, kettőnél pedig 20 százalék alatti.
Az átrendeződés bizonyos szegmensekben régóta tart: a hazai privátbanki szolgáltatók közel kétharmadánál az ügyfelek betétben és készpénzben tartott megtakarításai nem haladják meg a 15 százalékot, ám az viszonylag új elem, hogy a privátbankok által kezelt vagyonon belül hét szolgáltatónál 35 százalék alá szorult a részvények és a (nem pénzpiaci) befektetési jegyek állománya. Ez a portfólióelem a korábbi években átlagosan 40-50 százalékos szinten állt a kimutatások szerint – most viszont csak egyetlen szolgáltató jelzett vissza a felmérés során 47 százalékot meghaladó részvény- és befektetésialap-kitettséget. A mostani vizsgálat ezen adatsora is igazolja azt a trendet, hogy hiába a látványos idei hozamok, a MÁP Plusz leginkább a befektetési alapok állományát vetette vissza. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adatai szerint júliustól mintegy 330 milliárd forint áramlott ki az alapkezelőktől, miközben a részvényalapok kifejezetten jól teljesítettek.
A legmeglepőbb viszont az, hogy a 13 privátbanki portfóliómenedzser közül nyolc arról számolt be, hogy a kezelt vagyont tekintve a MÁP Plusz külső állománynövelő hatása nem érte el a 20 milliárd forintot, azaz a portfóliókon belül történt az átrendeződés, jellemzően korábbi, rövid állampapírok lecserélésével. Mindez annak fényében furcsa, hogy a privátbanki kezelt vagyon szeptember végére 15 százalékot meghaladó mértékben, 5426 milliárd forintra emelkedett. Más aspektusból viszont a visszajelzés nem meglepő: a harmadik negyedév végéig már 2500 milliárd forint értékű szuperállampapírt dobott piacra az Államadósság Kezelő Központ, ám a lakossági állampapír-állomány csak 1500 milliárd forinttal, 7407 milliárdra növekedett a tavaly év végi 5900-ról. Tehát az átrendeződés döntő részben az állampapír-sorozatok között zajlott a privátbanki szolgáltatóknál.
A következő hónapokban sem várható Karagich István szerint, hogy a privátbanki ügyfelek „kiszeretnének” a MÁP Pluszból, ám a további növekedést vélhetően már nem a belső portfólióátrendeződés, hanem az új pénzek elhelyezése hajtja majd. Rövid és középtávon nem várható olyan piaci környezet, amely a MÁP Plusz-állományok leépítését prognosztizálná. Ez azonban rossz hír lehet a privátbankoknak, hiszen a vagyonkezelésen belül hiányozni fognak a tranzakciós díjakból származó bevételek.
