Háttérbe vonulnak az alapítók

A Google megszületése után huszonegy évvel a két alapító, Larry Page és Sergey Brin némileg váratlanul úgy döntött, hogy visszalép a cég anyavállalata, az Alphabet vezetéséből, azaz Page feláll a vezérigazgatói székből, és Brin sem marad az igazgatótanács elnöke. Az alapítók lemondása 0,7 százalékos erősödést hozott az árfolyamban, ami tükrözi a befektetők bizalmát a sztármenedzser, a Google-t 2015 augusztusa óta irányító Sundar Pichai iránt. Az Alphabetet 2015-ben hozták létre, hogy a Google-ról leválaszthassák a főtevékenységén kívüli területeket, és egy másik gyűjtővállalatba, az Other Betsbe integrálják az olyan – egyébként tőkeigényes fejlesztéseik miatt folyamatosan veszteséget termelő – vállalatokat, mint az önvezető autókat fejlesztő Waymo, a biológiai kutatásokat végző Verily, a Calico biotech cég, a nagyvárosi innovációkkal foglalkozó Sidewalk Labs, valamint a lakott területeken léggömbök segítségével szórványosan létrehozott, internetes hozzáférést fejlesztő Loon. Az Alphabet ernyőként funkcionál a Google és az Other Bets felett.

Az új struktúra kialakításakor Sundar Pichait nevezték ki a Google vezérigazgatójának, az alapítók pedig az anyavállalat vezetői lettek. Mostantól Pichai a Google vezérigazgatói pozíciójának betöltése mellett az Alphabet első számú vezetője is lesz, a cégelnöki pozíciót pedig megszüntetik. A két alapító azonban nem hagyja magára teljesen a vállalatbirodalmat, igazgatótanácsi tagok maradnak az Alphabetben, ezenkívül Page a 26 százalékos és Brin a 25 százalékos részvénycsomagja révén továbbra is tudja kontrollálni a vállalatbirodalmat.

A lépés indoklása nem tartalmazott konkrétumokat, az alapítók egyszerűen jobb megoldásnak találják, ha közös irányítás alá kerül az egész cégcsoport, ők pedig nem ragaszkodnak a címekhez – mondták. A váltásnak voltak már előjelei, Page, aki valaha a cég „arca” volt, az utóbbi időben már nem vett részt a gyorsjelentéseket bemutató telekonferenciákon, és a technológiai cégek kongresszusi meghallgatásán sem. Sőt, amikor 2018-ban az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága akarta meghallgatni, Pichait küldte maga helyett. A Bloombergnek már akkor gyanús lett Larry Page hiánya.

Visszahúzódásra ösztönözhette az alapítókat, hogy az amerikai és európai hatóságok is egyre sűrűbben vonják kérdőre a Google-t, kíváncsiak a cég valós méretére, a magánadatok felhasználására, valamint a cég társadalomformáló szerepére. Közben egyre nő a feszültség a Google munkavállalóinak körében. A cég a múlt héten több nyilvánosan megszólaló munkatársát is elbocsátotta a társaság adatbiztonsági politikájának állítólagos megsértése miatt. Erre gyorsan megvádolták, hogy el akarja hallgattatni a kritikát, és akadályozza az alkalmazottak önszerveződését.

A Pichai-érában

94

százalékkal erősödött

az Alphabet árfolyama