Új termékeken, a meglévő hitelek terén pedig több változtatás előkészítésén dolgozik a Diákhitel Központ (DHK) – mondta a Világgazdaságnak Magyar Péter, a központ vezérigazgatója. Elképzeléseik szerint – ha a kormány rábólint a terveikre – a következő tanévtől a szabad felhasználású Diákhitel 1 felvehető maximuma magasabb lenne a mostani, havi 70 ezer forintnál. Az emelést az indokolja a szakember szerint, hogy az új hitelfelvevők csaknem 80 százaléka már a kérhető hitelmaximumot igényli, ami persze összefügg azzal, hogy az elmúlt öt évben több mint 50 százalékkal nőttek a lakbérek az egyetemi városokban. Fontos lépésnek tartja, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium a hallgatói normatívák emelkedésével párhuzamosan döntött a felsőoktatási ösztöndíjak növeléséről is, de a megemelt összegű diákhitel ettől függetlenül segíthet a még mindig nagyon magas egyetemi lemorzsolódás visszaszorításában.
A DHK kutatásai szerint ma már a nappali tagozatos főiskolai, egyetemi hallgatók 25 százaléka egyúttal főállásban dolgozik. Bár a munkatapasztalat önmagában még hasznos is lehet, az már probléma Magyar Péter szerint, hogy az érintettek 80 százaléka nem a megszerzendő diplomájához kapcsolódóan végez fizetett vagy ingyenes gyakorlatot, hanem jellemzően a kereskedelemben és a vendéglátásban helyezkedik el, az ott szerzett tapasztalat pedig nem fejleszti a szakmai kompetenciáit. A vezérigazgató fontosnak tartja, hogy a diákhitelek a lehető legjobb, legolcsóbb megoldást nyújtsák a hallgatóknak, és segítsenek elkerülni, hogy sokan „üveggyöngyökért” feláldozzák a legfontosabb éveiket, amikor egyetlen feladatuk a verseny- és piacképes tudás megszerzése, ami az egész karrierjüket meghatározhatja.
Magyar Péter reményei szerint a Diákhitel 1 összegének emelése segít majd abban, hogy csökkenjen azoknak az aránya, akik a felvételi ponthatárok kihirdetése és a diplomaosztás között morzsolódnak le a felsőoktatásból – jelenleg 40 százalékot tesznek ki –, abban pedig biztosan segít, hogy akiket felvettek valamely intézménybe, valóban meg is kezdjék tanulmányaikat. Ma ugyanis a ponthatárt elérők 10 százaléka nem iratkozik be, gyakran anyagi okok miatt.
Ahhoz ugyanakkor, hogy e téren változás történjen, a fiataloknak, a szüleiknek és a pedagógusoknak már előzetesen tisztában kell lenniük a diákhitelrendszer előnyeivel. Ilyen előny, hogy a hitelrendszer rendkívül alacsony kamatokkal – ráadásul a képzési költségek fedezésére szolgáló Diákhitel 2 állami kamattámogatása révén 0 százalékkal – érhető el, s hogy a kölcsön minden további költség nélkül előtörleszthető. Fontos, hogy a hitelrendszer a családtámogatási rendszer szerves elemévé vált: a törlesztés a várandósság elejétől három éven át szüneteltethető, és kamatmentesség kérhető rá, a második gyermek születése után az anya diákhitel-tartozásának a felét, három vagy több gyermek esetén pedig az egészét elengedik. Magyar Péter szerint a fentiek miatt a DHK a középiskolás tanulókkal is időben meg kívánja ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyek révén továbbtanulásukkal értékes szakmát, hivatást választhatnak.
A DHK adatai a finanszírozási oldalról is alátámasztják, hogy eljött a limitemelés ideje. A diákhitelek korábbi, nyolc-tíz éves visszafizetési ideje hét év alá szorult, a törlesztési szakaszban lévő volt hallgatók átlagosan a havi előírt legkisebb törlesztés másfélszeresét fizetik vissza, így minimálisra esett a kockázati prémium a diákhitel költségszerkezetében. Arról még tárgyalnak, hogy mekkora lehet a havi maximális összeg, ám iránymutató, hogy a DHK felmérése szerint a felsőoktatási tanulmányokkal közvetlenül, illetve közvetve összefüggő költségeket a hallgatók havi 130 ezer forintra teszik.
A DHK másik fontos feladata a hazai szak- és felnőttképzés reformjához kapcsolódik. A tervezőasztalon van a felnőttképzési diákhitel-konstrukció, amelyre azért van szükség a vezérigazgató szerint, mert a munkavállalók az esetek többségében a képzés alatt nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni, a család megélhetéséről viszont ekkor is gondoskodniuk kell. A felnőttképzési diákhitel tehát egyfajta jövedelempótló konstrukció lehet, de – a jelenlegi Diákhitel 2-höz hasonlóan – a felnőttképzés díjának kiegyenlítésére is igényelhető lenne Értelemszerűen ezért a kölcsön havi összege a hagyományos diákhitelnél magasabb lehet, de fontos hangsúlyozni, hogy jellemzően néhány hónapos, maximum egyéves képzésekről van szó, vagyis a teljes hiteltartozás sem lesz nagyon nagy. Magyar Péter szerint a terméknél figyelemmel kell lenni a családi költségvetés tervezhetőségére is, így a csak változó kamattal elérhető Diákhitel 1-gyel és 2-vel ellentétben a felnőttképzési diákhitelnél fix kamatozású konstrukción is dolgoznak, és a törlesztés is fix futamidőre szólna.
Több forrásopció is van
A limitemelés önmagában nem jelent nagyobb, gyors finanszírozási igényt a DHK számára, de a felnőttképzési diákhitel indulására fel kell készülnie a társaságnak, amely a piacról finanszírozza magát. Magyar Péter tájékoztatása szerint decemberben sikerült kedvezőbb feltételekkel megújítaniuk egy korábbi, 50 milliárdos hitelcsomagot a központ anyacége, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) segítségével. Az esetleges további forrásbevonásra opció, hogy megbízásuk alapján az MFB megy ki a piacokra, de esetleg a DHK is kibocsáthat kötvényeket. Emellett továbbra is élő a kapcsolatuk a nemzetközi fejlesztési bankokkal, végső soron pedig a hazai pénzintézetekkel fennálló, ám teljesen ki nem használt stand by hitelkeretek lehívásával is megteremthetők az új programok szeptemberre tervezett indulásának forrásai. | VG
