Eddig nem járt különösebb utánajárással a magyar magánszemélyeknek, ha a külföldön tartott hosszú távú megtakarításaikat a tartós befektetési szerződések (TBSZ) szabályai szerint adómentesen szerették volna fialtatni, a múlt hónaptól viszont szigorodtak a feltételek, sokkal nehezebb (ha nem lehetetlen) dolguk lesz a magyar ügyfeleknek.
Változott ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfél-megkeresésekre kiküldött álláspontja a külföldi befektetési szolgáltatóknál nyitott TBSZ-ekkel kapcsolatban. A módosítás egyértelműen a szigorítás irányába mutat, így a jelek szerint a jövőben aligha lesz mód arra, hogy valaki a külföldi szolgáltatónál lévő számláját TBSZ-ként használhassa, és ötéves tartás esetén mentesüljön a kamatadó-fizetési kötelezettség alól. Kerestük a NAV és a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztályát is kérdéseinkkel, de lapzártáig nem kaptunk választ.
A NAV azok után módosított korábbi szakvéleményén, hogy konzultált a PM szakértőivel. Eddig egyszerű volt a befektetők dolga, nem volt akadálya, hogy a hazai szolgáltatóknál gyakran olcsóbb, vagy bizonyos instrumentumok megvételét kedvezőbb kereskedési költségek mellett biztosító szolgáltatóknál nyitott számlák TBSZ-ként működjenek, erre 2017 óta volt lehetőség. A számlanyitás előtt javasolt volt bejelenteni ezt a NAV-nak, amire az adóhatóság rendszerint azt a választ küldte, hogy nincs akadálya a külföldi befektetési szolgáltatónál TBSZ-t nyitni. De hozzátették, hogy – mivel a NAV részéről a külföldi társaság nem kötelezhető adatszolgáltatásra – a tartós befektetésből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az ügyfél a szerződése megkötését (az első befizetést követő 30 napon belül) bejelenti az adóhatóságnak.
Január végétől viszont megváltozott a NAV ügyfél-kommunikációja, a PM-mel történt egyeztetések után. A különbség jelentős, a PM és a NAV közös álláspontja szerint egy külföldi szolgáltatóval kötött TBSZ tartalmi elemeinek is meg kell felelniük a magyar szja-törvény feltételeinek. Már csak az a szerződés tekinthető TBSZ-nek, amely – írásos formában – tartalmazza, hogy a keletkezett jövedelem tekintetében az 1995. évi szja-törvény vonatkozó részét alkalmazzák. A szerződő magánszemélynek pedig (ugyanúgy, mint Magyarországon) vállalnia kell a lekötés, valamint a három- és ötéves tartási időszak teljesítését. Az új állásfoglalás arra is kitér, hogy – ellentétben az eddigi gyakorlattal – már nem elég az, ha egy magánbefektető egyszerűen csak TBSZ-nek tekint egy általa nyitott számlát. Ráadásul a szerződésben azt is rögzíteni kell, hogy a gyűjtőév után érkező befizetéseket a bank ne tarthassa nyilván TBSZ keretében történt befizetésként.
Olyan szintű rugalmasság viszont aligha várható el egy külföldi pénzintézettől, amellyel az szja-törvényre vonatkozó hivatkozás szerződésbe való beemelése jár. De ha valakinek ezt meg is tenné a bankja vagy szolgáltatója, az elvárt adminisztrációs terhek őket is elgondolkodtathatják. Tőlük azt kéri a NAV, hogy a magyar törvények szerinti tartalomban állítsanak ki igazolást a magyar ügyfelek tartós befektetéseiből származó jövedelemről. Egyszerű számlakivonatokkal, -történeti igazolásokkal nem váltható ki a kötelezettség.
November végén
315
ezer hazai TBSZ-számlán 2758 milliárd forintnyi eszközt tartottak nyilván
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.