Átrendezte a megtakarításokat a járvány

A lakosság megtakarításait sem kímélte a járvány miatt kialakult piaci turbulencia, márciusban 3 százalékkal, 12 445 milliárd forintra süllyedt a háztartások értékpapírvagyona – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikáiból. A hirtelen bizonytalanná váló környezethez az óvatosabb lakossági befektetők szinte azonnal alkalmazkodtak, az előző havi 217 milliárdos lekötéssel szemben ezúttal 162 milliárd forintot vettek ki megtakarításaikból. Az árfolyamok zuhanása még ennél is nagyobb, 230 milliárd forintos pusztítást végzett az értékpapír-állományban. A tranzakciók és a hozamcsökkenés hatására összesen csaknem négyszázmilliárd forinttal zsugorodott a befektetési eszközökben lévő lakossági vagyon.

A háztartási portfóliók legnagyobb szeletét képező állampapír-tulajdon 41 milliárd forinttal csökkent, a tőkekiáramlást a felhalmozott kamatok 11 milliárd forinttal enyhítették. Az államadósság rövid távú finanszírozásától továbbra is ódzkodik a lakosság, az éven belüli lejáratú kötvényeket újabb 143 milliárd forinttal építették le, az egy évnél hosszabb lejáratú, forintalapú állampapírokból ugyanakkor 102 milliárd forint értékben vásároltak. A márciusban új csúcsokra gyengült forintárfolyam viszont láthatóan nem izgatta fel a hazai megtakarítókat, a devizakötvények tranzakciós mérlege ugyanis nulla forintot mutat.

A lakossági tőkekivonás legnagyobb elszenvedői a befektetési jegyek voltak, amelyekből 140 milliárd forintot váltottak vissza, a hozamok pedig további 120 milliárd forinttal erodálták az alapokban fialtatott vagyont. A hónap végére ezzel 7 százalékkal, 3500 milliárd forintra estek a befektetési jegyekben álló megtakarítások. Ez hatéves mélypont, legutóbb 2014 áprilisában kezeltek ennél kevesebb kisbefektetői vagyont a portfóliómenedzserek.

A tőzsdeindexek mélyrepülése ezzel szemben nem riasztotta el a kockázatosabb befektetésektől a lakosságot, a 22 milliárd forint értékű részvényvásárlás azt jelzi, hogy sokan jó beszállási pontot láttak az esésben. A hozamok zuhanása azonban így is két és fél éves mélypontra, félezermilliárd forintra vágta vissza a háztartások tőzsdei befektetéseit. A márciusi piaci pánikhangulat a hosszú távú befektetéseknek sem kedvezett. A tartós befektetési számlanyitások (TBSZ) év eleje óta tartó pozitív trendje nem tört meg, márciusban még közel ezer új szerződést kötöttek a befektetők bankoknál és brókercégeknél. A 285 ezer nyilvántartott TBSZ-számláról azonban összesen ötvenmilliárd forint égett el a rendkívül változékony piaci mozgások miatt. Az ügyfelek az időszak végén 2660 milliárd forintot fialtattak az öt év lekötés után adómentességet kínáló konstrukciókban, ami 1,85 százalékos állománycsökkenésnek felel meg. A nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) hosszú ideje tartó erodálódása folytatódott a tavasz elején is. Márciusban több mint félezer NYESZ-számla szűnt meg, a hónap végén így már csak 103 ezer aktív értékpapírszámlát tartott nyilván a jegybank, az ezeken lévő megtakarítások bő 5 százalékkal, 434,6 milliárd forintra apadtak.

A lakossági megtakarításoknál is nagyobb ütemben, 4,2 százalékkal, 47 779 milliárd forintra kopott a forgalomban lévő teljes hazai értékpapír-állomány. A bő kétezermilliárd forintos vagyonvesztésért döntően a hozamok zuhanása a felelős, a befektetési eszközök közel 1800 milliárd forinttal értékelődtek le a márciusban, míg a visszaváltások mindössze 20 milliárd forinttal rontották az összképet. Az Elmű-ÉMÁSZ kivezetése a tőzsdéről további csaknem 300 milliárd forinttal csökkentette a hazai értékpapírvagyont.