Megnőtt a kereslet a részvényalapokra
Megrázták magukat a márciusi sokk után a hazai befektetési alapok, az előző havi bő 450 milliárd forintos vagyonvesztést követően áprilisban már szerény bővülést könyvelhettek el a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tagjai.
A múlt hónapban is alapvetően óvatosság jellemezte a megtakarítókat, akik további 41 milliárd forinttal csökkentették kitettségüket a befektetési jegyekben. A tőkekivonás léptéke azonban érezhetően lassult a márciusi pánikhangulathoz mérten, amikor a befektetők több mint egy évtizede nem látott mértékben, 261 milliárd forintot váltottak vissza alapjaikból. A hozamok ugyanakkor korrigáltak a tavasz eleji mélyrepülést követően, emellett a forint is erősödni tudott mind a dollárral, mind az euróval szemben. A kedvező piaci folyamatokból a befektetési alapok mellett kitartók is profitálhattak: az árfolyam-emelkedés 68 milliárd forinttal javította az összesített mérleget, kompenzálva a továbbra is tetten érhető tőkekivonás hatását. A hazai befektetési alapok vagyona így az előző havi 7 százalékos visszaesés után félszázalékos bővülést mutatott, a 27 milliárd forintos gyarapodást követően a hónap végén 6052 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.
A hónap egyértelmű nyertesei a részvényalapok, az indexek meredek márciusi zuhanása után áprilisban már sokan jó beszállási pontot találtak a börzéken, a részvényekbe fektető alapok 17,7 milliárd forintot vonzottak magukhoz, ami az elmúlt bő tíz év legmagasabb havi értékesítési adata. A visszarendeződő árfolyamokkal együtt a kockázatosabb befektetési termékekben lévő vagyon 12,4 százalékkal ugrott meg.
A likvid pénzpiaci alapok vagyona a kategória méretéhez képest jelentősen, 30 százalékkal apadt, ami mögött technikai jellegű változás, az alapkezelők befektetési politikájának átalakítása áll. Mivel tavaly év elejétől a már működő pénzpiaci alapokra is szigorúbb előírások vonatkoznak, a hivatásos befektetők a hasonlóan alacsony rizikójú, ám vonzóbb rövid futamidejű kötvényalapokba helyezték át az itt kezelt megtakarítások egy részét. A pénzpiaci termékekből kiáramló tőke tehát részben a kötvényalapokban talált helyet magának, a nyolcmilliárd forintos értékesítési többlet és a felhalmozott hozamok eredőjeként szerény mértékben emelkedett a második legnagyobb kategória összvagyona. Nyugodt időszakot tudhatnak maguk mögött a vegyes alapok is, ezekben alig félmilliárd forint friss tőkét kötöttek le. A kedvező hozamkörnyezet következtében így is csaknem 2 százalékkal nőtt a részvényekből és kötvényekből is válogató kategória vagyona.
Az alapkezelői torta továbbra is legnagyobb szeletét adó ingatlanalapok ezúttal közel 23 milliárd forint tőkét veszítettek, igaz, az előző havihoz képest negyedére csökkent a visszaváltott befektetési jegyek értéke. A piaci hozamok így sem tudták tompítani a vagyonvesztést, az ingatlanalapok nettó eszközértéke ezért mérsékelten csökkent áprilisban.
Lassú helyreállást vetít előre a múlt
A koronavírus-járvány kiváltotta piaci pánik idén tavasszal olyan csapást mért az alapokra, hogy a hatása csak a bő egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi világválságéval mérhető össze. 2008 őszén csaknem ötödével, 3095 milliárd forintról 2500 milliárd forint közelébe zuhant vissza az alapok vagyona. A legnagyobb veszteséget az akkoriban legnagyobb méretű pénzpiaci alapok és az ingatlanalapok szenvedték el, mindkét eszközkategóriából 160 milliárd forint „égett el” néhány hónap leforgása alatt, de 12 éve a mainál még lényegesen kisebb méretű részvény- és kötvényalapokban fialtatott befektetések harmada is köddé vált a globális válság hatására. Az alapoknak akkor közel másfél év kellett, mire kiheverték a hatalmas vagyonvesztést, és újra 3000 milliárd forint fölé emelkedett a teljes kezelt állomány.
