Alig érzékelhető hatása van a járványnak a Vonovia működésére – derült ki a Németországban a legtöbb bérlakással rendelkező és azokat bérbe ingatlancég múlt héten publikált első negyedéves jelentésből. Pontosabban, az éves csoportszintű bérletidíj-növekedési ütemet 20 bázisponttal 3,3–3,8 százalékra csökkentették az alacsonyabb fluktuáció és az új lakások építésének esetleges csúszása miatt, ám a többi eredménysor előrejelzésén (EBITDA, FFO) nem változtattak. A jelek szerint volt ennyi konzervatív puffer a rendszerben.
A fentiek miatt kifejezetten érdekes, hogy szinte érintetlen a cég működése.
Az első negyedévben az EBITDA (amortizáció és kamatfizetés előtti operatív eredmény) 6 százalékkal emelkedett. A cég kilátásai továbbra is robusztusak – a német állam szociális hálója kisegíti a bajba jutott bérlőt, ha esetleg elbocsátanák a munkahelyéről. Praktikusan a német állam kezességet vállal. Pénzügyi szakzsargonnal élve: mintha a Vonoviának egy eladási opciója (LP) lenne, azaz ha gond van, akkor Németország költségvetése helytáll.
A Vonovia lakóingatlan-portfóliójának átlagos bérleti díja 7 euró per négyzetméter alatt van, nem mondható magasnak (körülbelül 30 százalékkal van az átlagos németországi bérleti díjak alatt). A társaság viszont remekül használja ki még ezen alacsony bérletidíj-szintek mellett a mérethatékonyságot, amire jól példa, hogy a 2013-as tőzsdei bevezetés óta a németországi portfólión sikerült megfelezni az egy lakásra vetített fix költségeket. Az ingatlancég most ugyanezt a tudást szeretné újból használni a svédországi terjeszkedésénél. Az északi országban a Vonovia a legutóbbi akvizíciójának köszönhetően az egyik legnagyobb piaci részesedést tudhatja magáénak.
