Európa legnagyobb alapkezelőjének elemzői szerint szektoronkénti bontásban a gyógyszeripari, a telekom ágazat, az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, főleg az online viszonylag jól állták a sarat. Az energiaipar, a fogyasztási szolgáltatások, a tartós fogyasztási cikkek és az azonban súlyosan megsínylette a fejleményeket. A járvány kezdetén különösen azok a vállalatok jártak rosszul, amelyek kitettsége nagy volt Kína felé. Amikor a fertőzés elérte Európát, a befektetők a cégek eladósodottsága és készpénz tartalékai alapján kezdtek szelektálni. Az elemzők kezdetben a globális lefagyása miatt aggódtak, később figyelmük likviditási problémák felé fordult.
A társadalmi felelősségvállalás (CSR) már a járvány elterjedése előtt is fontos tényezője volt a befektetési döntéseknek. Számos elemzés kimutatta, hogy a jobb ESG (enviromental, social, and governance) teljesítménnyel rendelkező cégek részvényeinek árfolyama jobban teljesít versenytársaikénál.
Az Amundi elemzése szerint
a globális tőkepiacok alakulását mutató egyik benchmark index, az MSCI World március folyamán 14,5 százalékkal esett. A nagy kapitalizációjú ESG alapok 62 százaléka viszont jobban teljesített az indexnél.
Ennek hátterében részben az áll, hogy ezek az alapok többnyire olyan vállalatokba fektettek, amelyek nem voltak érintettek a leállásban – telekom, illetve technológiai cégek. Az ESG alapokba való tőkebeáramlásban szintén csak kevéssé jelentkezett a válság hatása.
Az Amundi elemzői 1662, az amerikai piacon tőzsdén jegyzett ETF-et vizsgáltak meg, amelyek közül 73 volt ESG besorolású, további 24 kifejezetten környezetvédelmi, 53 egészségügyi, 32 pedig tech befektetésekre koncentrált. A krízis időszakában folytatódott a tőkebeáramlás ezekbe az ESG alapokba, a hagyományos ETF-ek ezzel szemben tőkekivonást voltak kénytelek elszenvedni.
Az ESG alapok válságállósága nem teljesen új fejleménye. A subprime krízis alatt hasonló jelenség volt megfigyelhető, de kisebb mértékben. Így például a 2008-ban kezdődött válság során az USA-ban jegyzett ETF-ek átlagos növekedési rátája 1,7-szerese volt a hagyományos részvényekbe fektető ETF-ekének. A válság előtt ez az arány 1,3 volt. A koronavírus járvány idején a napi növekedési ráta 4,6 százalékkal volt magasabb az ESG ETF-eknél, mint a hagyományos alapoknál.
A háttérben az Amundi elemzői szerint több tényező is meghúzódik. Egyrészt
a befektetők véleménye szerint az ESG szektor járványálló, felülsúlyozza a technológiai és az egészségügyi ágazatot és alulsúlyozza a járvány által érintett szektorokat, mint például a közlekedés, a szállítás, az alapanyag ipar és az energia ágazat.
Egy másik tényező a befektetési időtáv. A hagyományos alapokra a rövid befektetési idő jellemző, gyorsan beszállnak, gyorsan kiszállnak az invesztorok. Nagyobb a kereskedési volumen, magasabb a likviditás. Az ESG szektorra sokkal inkább jellemző a hosszú távú befektetői gondolkodás. A folyamatok hátterében egy lélektani tényező is meghúzódik – számos befektető úgymond érzelmi szempontból is kötődik az ágazathoz, lojális marad az ESG szektorhoz.
A járvány a társadalmi megfontolásokat is átalakította. A cégeknek immár nyilvánosan is vállalniuk kell, hogy milyen intézkedéseket hoznak dolgozóik védelme (egészség, munkahely megőrzés, távmunka) érdekében. Ezen a területen az ESG-t aktívan alkalmazó vállalkozásoknak nagy előnyük van.
A jelenlegi helyzetben persze nehéz megmondani, hogy az ESG-k iránti érdeklődés mennyire lesz tartós, a következő években jelentősen változhatnak a gazdasági és pénzügyi feltételek. A befektetők vonzalma az ESG-k iránt azonban láthatóan nem csökkent a válság idején, sőt ellenkezőleg. Az Amundi szerint ennek alapján remélhető, hogy a következő hónapokban is megmarad a most megfigyelt tendencia.
