A részvénypiacokra is jut majd a Fed programjából

Faragó József | Aligha lepte meg a piacokat a Fed legutóbbi bejelentése, amely szerint vállalati kötvényeket is vásárol, hiszen már március végén pedzegették a szándékot. Igaz, akkor még konkrétumok nélkül, a részletekkel mostanáig kivártak. Piaci elemzők azonnal reagáltak a lépésre, hangsúlyozva, hogy a vállalati kötvények piacán nincs feszültség, ezért igazából nem lenne szükség a jegybanki beavatkozásra. Ugyanakkor a nem pénzügyi vállalatok tőkeáttételi szintje az elmúlt néhány hónapban valóban rekordütemben emelkedett, egyre magasabb az eladósodottság. Nagy valószínűséggel emiatt lépett az amerikai jegybank, megelőzve az esetleges likviditási problémákat.

A vállalati kötvényvásárlási programot 750 milliárd dolláros keretösszeggel hirdette meg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Olyan kötvényeket vásárolnak, amelyeknek a futamideje öt éven belül lejár. További fontos feltétel, hogy ha pillanatnyilag nem is, de legalább közvetlenül a koronavírus-válság kitörése előtt a befektetési kategó­riá­ba sorolták a kötvényt. Persze attól, hogy március 22-én egy kötvény BBB mínusz vagy Baa3 minősítéssel rendelkezett, azóta már bőven a bóvlikategóriába is süllyedhetett. Mindenesetre látható, hogy a program viszonylag nagy mozgásteret biztosít a Fednek.

Önmagában már a likviditás is pozitívan hat a tőzsdék hangulatára, amint azt az első piaci reakciók is mutatták – hangsúlyozta Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. A szakértő szerint a programot egyrészt azzal indokolják, hogy a válság miatt bajban lévő vállalatok finanszírozási költségei megemelkedtek, másfelől számos elemző szerint a hozamok elég alacsonyak. Nos, akár a Fed szakértőinek van igazuk, akár a piaci elemzőknek, a kötvényvásárlási program további hozamcsökkenéssel járhat. Ennek nyomán várható, hogy kötvények helyett részvényekbe áramlik majd a befektetők pénze, illetve a vállalatok olcsóbb finanszírozása eleve felfelé hajtja a részvényárfolyamokat.

A Fed egyelőre nem részletezte, melyek az érintett szektorok, de valószínűsíthető, hogy egyebek között a légi közlekedési vállalatok és a turisztikai cégek vehetnek részt a programban. Konkrét cégcsoportokat azért sem nevezhetett meg a Fed, mert akkor a befektetők spekulálni kezdenének a megcélzott papírokra, megnehezítve a jegybank szerepét betöltő intézmény dolgát.

Efféle jegybanki eszközök használata napjainkban megszokottnak mondható. A japán jegybank az elmúlt években előbb államkötvényeket vásárolt, később vállalati kötvényeket, majd részvény-ETF-alapokat, s ingatlanvállalatok papírjait. Emellett bevezették a hozam­görbekontrollt, amelynek során a jegybankárok azt célozzák meg, hogy a tízéves lejáratú állam­papírpiaci hozamszint továbbra is nulla százalék közelében legyen. A svájci jegybank például 2014-ben amerikai részvényekbe fektette a korlátlan frankgyengítés következtében felhal­mozódó devizaeszközeit.

A Fed egyelőre a másodpiacon kezdi a vásárlásokat. Ha mélyül a válság, akkor a későbbiekben várható, hogy az elsődleges piacon is megjelenik a vásárlói oldalon. Így akár kötvényeket is jegyezhet majd az amerikai jegybank, amely eddig 5,5 milliárd dollár értékben vásárolt kötvény-ETF-eket a másodlagos ­piacon.

Bár a Fed a kötvényvásárlási programmal a tengerentúli piacot célozza, s a keretösszeg sem túl nagy, az eddigi tapasztalatok szerint a pluszlikviditás globálisan csapódik le. Az elmúlt évtized válságkezelő programjai azt mutatták, hogy bármilyen módon öntöttek is likviditást különböző piacokra, a pénz nem maradt nyugton, hanem újabb és újabb piacokra hullámzott át. A mostani amerikai program is jótékonyan hathat a feltörekvő piacokra.

Kérdés, hogy lesznek-e további lépések. Ha a japán példát nézzük, akkor szóba kerülhet a ho­­zam­görbekontroll, de akár rész­vény-ETF-alapok vásárlásába is belefoghat a Fed.

a vásárlásokat, ám konkrét célpontokat nem nevezett meg