Vidámpark épülhet az egykori Ganz Hajógyár helyén
Az érintett nyolchektáros terület ipari és mezőgazdasági (erdő) besorolású részeket is magában foglal, és korábban a mára megszűnt Ganz Sziget Hajó-, Daru- és Acélszerkezet-gyártó Kft. telephelyeként működött. Amennyiben senki nem él az elővásárlási jogával, úgy az eladó, dr. Horváth Mihály Gábor közel 2,9 milliárd forintot kapna az ingatlanért – számolt be róla az Építészfórum.

A Ganz Hajógyár épületegyüttese Budapest egyik legkülönlegesebb ipartörténeti helyszíne
A szerződés alapján az ingatlanon álló épületek romos, bontandó állapotban vannak, ugyanakkor több közülük műemléki, illetve helyi örökségvédelem alatt áll. A leendő tulajdonos vállalta az ezekhez kapcsolódó karbantartási kötelezettségeket is. A családnak nem ez az első befektetése Magyarországon: Arie Yom-Tov volt az, aki a Gozsdu-udvart is megálmodta. A szigetrészen szórakoztató jellegű beruházást terveznek. Nehezítő tényező azonban, hogy a Népsziget érintett részének állapotáról Újpest önkormányzatának honlapján elérhető egy 2017-es dokumentum, amely szerint a zöldfelületi arány a funkciót figyelembe véve jelentős, mintegy 40 százalékos, az egykori ipari tevékenységek miatt pedig a terület – különösen a volt Ganz-gyár és a MAHART hajójavító telkei – potenciálisan szennyezettként kezelendők.
Újpesten ugyanis még 1994-ben is készültek hajók.
A Ganz Hajógyár valaha a magyar mérnöki teljesítmény csúcsa volt: az 1906-tól Ganz Danubius Hajó és Darugyár majd 1911-től a második világháború végéig Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár néven működő újpesti üzemben jelentős hadihajó-építések folytak, és még egy külön torpedóműhelyt is építettek. A fiumei hajógyárban épített tengeri hadi járművek és tengeralattjárók gépi berendezései is itt készültek, így közös projekt volt a korabeli legmodernebb csatahajó, a 20 000 lóerős Szent István is. Az óbudaihoz hasonlóan, a németek a második világháború alatt hadiüzemmé nyilvánították az újpesti hajógyárat is.
1944-ben a Margit híd felrobbantásakor Scharbert Gyula, a gyár igazgató mérnöke felismerte, hogy a háború utáni újjáépítésekhez az úszódaru nagyon keresett lesz, és a gyors tervezésnek köszönhetően hazánk évtizedekig játszott vezető szerepet az úszódaruk építésében.
A világ minden táján keresett volt a magyar úszódaru, amelyből rengeteg jutott a volt Szovjetuniónak is, hiszen a háborút követő években ez üzem is kényszerű részt vállalt a „jóvátételből”.
1962-ben az összes jelentős hajógyárat – a Ganz mellett az óbudait, a vácit és a balatonfüredit is – egybeolvasztották, és létrejött a mintegy hétezer munkást foglalkoztató Magyar Hajó- és Darugyár. Ez az ország legjelentősebb vállalata lett, Ganz márkájú termékeit világszerte ismerték, és a Szovjetunió, illetve a volt NSZK részére teljesített megrendeléseket. A rendszerváltáskor már haldokló nehézipar alól a hajógyártás sem volt kivétel, a kilencvenes évekre pedig teljesen elvesztette jelentőségét.
A Népsziget egyike Magyarország legnépszerűbb urbexhelyeinek
A Hajógyári-sziget hajdani iparvárosából mára szinte csak rozsda, gaz és törmelék maradt – számolt be róla a Veol, a szerkezete azonban ma is lenyűgöző:
Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa a Ganz Hajógyár jelenlegi állapotáról készült videót.






