Befékezett áprilisban a hitelezés
A vártnak megfelelően igen visszafogottan alakult az április a lakossági hitelpiacon: a járványhelyzet miatt hirtelen és drasztikusan esett a kölcsönök iránti kereslet, ami az új szerződések mennyiségén is azonnal tükröződött. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint márciusról áprilisra a személyi kölcsönökre kötött új szerződések estek a legnagyobb mértékben, 64,2 százalékkal, miután 36,4-ről 13 milliárd forintra olvadt a kimutatott összeg. Jelentősen, 28,3 százalékkal csökkent havi összevetésben a babaváró kölcsönök új szerződéseinek összege is, és 46 milliárd forintot ért el. Ilyen kevés új szerződést még soha nem kötöttek a pénzügyi szolgáltatók a konstrukció múlt év júliusa óta tartó történetében. Figyelemre méltó viszont, hogy a lakáscélú hiteleknél a körülményekhez képest viszonylag szerény, 18,8 százalékos volt a márciusról áprilisra mért csökkenés, valamivel 69 milliárd forint feletti szerződéses összeg mellett.
Az első négy hónap adatait vizsgálva már nem ennyire elszomorító a kép, bár jól látszanak a hitelpiaci lassulás jelei. A fogyasztási hiteleknél 75,4 százalékkal, 431,4 milliárd forintra emelkedett az új szerződések mennyisége az MNB adatai szerint. Itt viszont a növekedéshez már nagyon kellett a babaváró kölcsönök január és április között elkönyvelt 217,4 milliárdos új állománya, enélkül ugyanis már az év első harmadában is zsugorodott volna a piac. A személyi kölcsönöknél 138,9 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek az év első négy hónapjában a háztartások, ez 20,9 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A szabad felhasználású hiteleknél ugyanakkor 29,2 százalékos bővülést mutatott ki éves összehasonlításban a jegybank, ám ez is csak 27 milliárd forintnyi új szerződést jelent. Ami a lakáshiteleket illeti, ott az év első harmadában 307 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a háztartások, ami 6,6 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. A visszafogott ingatlanpiaci kereslet miatt azonban várhatóan ez a növekmény is eltűnik a következő hónapokban.
Az állományi adatokon még egyáltalán nem tükröződik a koronavírus-járvány hatása, az MNB statisztikái szerint a lakossági hitelállomány meghaladta a 7390 milliárd forintot az év végén, ami erőteljes,18 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növekedéshez nem meglepő módon a babaváró kölcsönt is magukban foglaló fogyasztási hitelek járultak hozzá a legnagyobb mértékben, hiszen a kimutatott mennyiségük tizenkét hónap alatt 33,2 százalékkal, 2385 milliárdról 3178 milliárd forintra növekedett. A személyi kölcsönöknél is lendületes, 21,2 százalékos volt a növekedés, 919,6 milliárd forintos állomány mellett. A lakáshitelek 3738,3 milliárd forintnál jártak április végén, ami 9,2 százalékos éves bővülés. Az állományi adatokat az előttünk álló hónapokban a törlesztési moratórium hatása is befolyásolja.
