Lassan talál magára a hazai részvénypiac a sokk után, amely február derekán érte a koronavírus-járvány terjedése miatt. A BUX index továbbra is csaknem 20 százalékkal marad el a február közepi csúcsértékétől, és ezzel csak a távolból követi a nyugat-európai és az amerikai indexek visszarendeződését.
A vezető hazai tőzsdeindexet négy, teljesen különböző szektorban tevékenykedő blue chip dominálja, amelyek közül kettő – a bank- és az olajszektor – nagyobb mértékben érintett a vírushelyzet miatt kialakuló válságban, miközben hiányzik a hazai parkettről egy meghatározó súlyú technológiai szektor, amely az utóbbi hónapokban is jól teljesített
– magyarázta lapunknak a BUX alulteljesítésének okait Miró József, az Erste vezető elemzője.
A szakértő tézisét támasztja alá, hogy a BUX-tagok közül a 4iG szerepelt a legjobban a február–márciusi piaci pánikot követően, a befektetők még akkor is 14 százalékos hozamot érhettek el a technológiai papíron, ha közvetlenül a február közepi csúcson vásároltak belőle. A 4iG-t csak egy indextagsággal nem rendelkező kispapír, az Őrmester 16 százalékos ralija múlta felül.
A válság idején is kifizetődött Takarék Jelzálogbank-részvényt tartani, a vezető hazai részvénykosárból márciusban kihulló papír 7 százalékkal áll jobban, mint közvetlenül a medvepiac beköszönte előtt. A pólus másik végén a Graphisoft Park áll, amely csak az 1060 forintos osztalékszelvény kiárazódása miatt vált a BUX sereghajtójává, ezt figyelmen kívül hagyva az AutoWallist illetné a nem túl megtisztelő cím.
Nem jeleskednek a blue chipek sem, bár a gazdasági ciklusoknak kevésbé kitett Richter és a Magyar Telekom már csupán 5, illetve 10 százalékkal jár a tél végi szintek alatt.
A Richtert segíti, hogy a gyógyszercégek felülteljesítők, és a régióban kevés jelentősebb, hasonló iparágban tevékenykedő likvid cég van, ezért sok intézményi befektető választhatta a részvényt
– mondta lapunknak Török Lajos, az Equilor vezető elemzője.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható