Döntés előtt a pénztárgépes kereskedők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNagy kihívás a megfelelés annak a törvényi szabályozásnak, amely szerint 2021. január elsejétől valamennyi, online pénztárgépet használó vállalkozásnak folyamatos rendelkezésre állással biztosítania kell a vásárlóknak az elektronikus fizetés lehetőségét. A kihívás azért is nagy, mert a nagyjából 220 ezer kereskedőből javarészt az a 60 ezer kis forgalmú kereskedelmi és szolgáltatóegység nem rendelkezik még elektronikus – jellemzően bankkártyás – fizetési lehetőséggel, amelynél a forgalom általában alacsony. S bár a felmérések azt igazolják, hogy a bankkártyás fizetés lehetővé tételével egy-egy kereskedő forgalma 20-30 százalékkal bővül az impulzusvásárlások növekedése miatt, ám – ha megkérdezzük őket – a terminálköltségeket mégis visszatartó erőnek nevezik.
A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy a kártyaelfogadás költségei erősen csökkentek az elmúlt években. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a terminálok első negyedévi 1664 milliárd forintos forgalma után a kereskedők 12,5 milliárd forint fix költséget és forgalomarányos jutalékot fizettek a szolgáltatóknak, ami 75 ezrelékes arányt képvisel. Ez azt jelenti, hogy az átlagos 7582 forintos kártyás fizetésből 57 forint költséget von el a szolgáltató. A jegybank Fizetési rendszer jelentése szerint az elmúlt évben már 1,5 százalék alá került a bevételarányos jutalék azoknál a kereskedőknél is, amelyeknél a havi bankkártyás forgalom meghaladta a 330 ezer forintot. (Az ennél kisebb forgalmú helyeken a terminálhoz kapcsolódó fix díjak – kihelyezés, üzemeltetés, szerviz – magas aránya miatt valamivel 2 százalék feletti a forgalomarányos teljes díjterhelés.)
Azt, hogy a kártyás fizetés elterjedésének nem feltétlenül a jutalék az akadálya, jól mutatja, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) által kiírt POS-telepítési program második körében már nem jelentkeztek annyian az egyébként három évre maximum 1 százalékos jutalék mellett kínált POS-terminálokért. Sajtóhírek szerint a PM most azt mérlegeli, hogy a jövő év közepéig újranyitja a lehetőséget. Ezt jól kiegészítheti, hogy a Mastercard tavaly év vége óta működteti hároméves infrastruktúra-fejlesztési programját, amelynek célja, hogy az időszak végére megduplázódjon a hazai elfogadói hálózat mérete. A kártyatársaság pénzügyileg és szakmailag is támogatja a kártyaelfogadókat, elsődlegesen azért, hogy felgyorsuljon a terminálok igénylése és telepítése, és hogy a kereskedők a jelenlegi több hét helyett akár három napon belül működő bankkártyaterminálhoz jussanak.
Fontos hangsúlyozni, hogy az elektronikus fizetés lehetősége nem pusztán a bankkártyás fizetést foglalja magában: a kereskedő elvben a márciusban sikeresen debütáló, öt másodpercen belüli jóváírást ígérő azonnali fizetési rendszer használatával is teljesítheti a kívánalmakat. Arról még szakmai vita folyik, hogy ebben az esetben mi felelhet meg az elektronikus fizetés követelményeinek. Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára egy interjúban arról beszélt, hogy elég lehet, ha a kereskedő kiírja a boltban a mobilszámát, amelyet másodlagos azonosítóként használva a vevők átutalhatják a termék vagy a szolgáltatás ellenértékét. Adószakértők a pénztárgép és a fizetési tranzakció szorosabb összekapcsolását tartanák szükségesnek, hogy egyértelműen össze lehessen kapcsolni az adott ügyletet. Hasonló véleményt fogalmaztak meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei is a Fizetési rendszer jelentés bemutatóján. Ezzel a módszerrel a fizetés végrehajtásában az ügyfélnek kell aktív szerepet vállalnia: elő kell vennie a mobiltelefonját, és a megfelelő alkalmazáson (jellemzően mobilbankon) keresztül az összeg és a kedvezményezett adatainak megadásával (amelyhez egyszerűbb megoldás a kereskedő mobiltelefonszáma, mint a bankszámlaszáma) el kell indítania a fizetést. Persze még a kereskedőnek is értesülnie kell, hogy a számlájára beérkezett az ellenérték, és megoldandó kérdés az is, hogy abban az esetben, ha a pénztáros nem maga a tulajdonos, hogyan láthat rá a cég bankszámlájára beérkező tételre. A nagyobb, esetleg több boltot, kasszát üzemeltető egységekben pedig az okozhat gondot, hogy nehéz lesz egyértelműen összekötni az adott időszakban a számlára érkező pénzeket az adott fizetési tranzakcióval. Az MNB a közelmúltban megteremtette annak az alapját, hogy az azonnali fizetési rendszeren átmenő fizetéseket egységesített QR-kód beolvasásával oldják meg a szolgáltatók. Ez dinamikus, az adott tranzakcióhoz kapcsolódó QR-kód lenne, amely a fizetés valamennyi részletét továbbítani tudná a tranzakciót elindító fizetési eszközre. Ilyen kódot használ ma már több online áruház kártyaelfogadásánál például az OTP Simple. A megoldás alkalmas arra is, hogy a fizikai kereskedésekben így bonyolítsák le a fizetést – például az online kassza adja ki az adott vásárláshoz tartozó QR-kódot, amelyet beszkennelve, a vásárló elindíthatja az azonnali fizetést. Ezzel a módszerrel egyértelműen összeköthető a számla és a fizetés. A szakemberek szerint ez a megoldás is, bár nem jelentősen, lassítja a fizetést.
A bankkártyás fizetésnél
0,75
százalék a kereskedők átlagos költsége
A készpénz ellen minden jó
Abban minden fél egyetért, hogy bármely megoldás olcsóbb és hasznosabb, mint a készpénzhasználat. S bár több elektronikus fizetési megoldás nyugodtan elfér egymás mellett, a várakozások szerint a fizikai kereskedőknél a készpénz továbbra is domináns használata mellett nagy valószínűséggel még jó ideig a bankkártyás fizetés lesz a leggyakoribb elektronikus megoldás. | VG
