Erősen inog a 2008 eleje óta tartó csökkenő trend az euró-dollár kurzusban, sőt az elmúlt héten több mint egy évtized után az árfolyam áttörte a csökkenő trendcsatorna tetejét. Kérdés, hogy most megerősítik-e ezt a kitörést, vagy netán visszatérünk a csökkenő trendcsatornába.
Az egyik fő mozgatórugó amögött, hogy megtörni látszik az évtizedes csökkenő trend, a dollár kamatkülönbözetének érdemi csökkenése a főbb devizákkal szemben. A Fed hirtelen huszárvágással elvitte a nullás alapkamatot az USA-ba is, amit a járvány okozta gyors gazdasági visszaesés erőszakolt ki, és legalább 2022-ig ezen a szinten maradhat az irányadó ráta,
így ez a tényező hosszabb távon gyengítheti a zöldhasút.
A járvány előtt sok alapnak volt nagyobb dollár long kitettsége a dollár javára szóló hozamkülönbözet miatt, ezeknek a leépítése továbbra is szembeszelet jelenthet.
Az Egyesült Államoknak egyelőre kevéssé sikerült visszaszorítania a koronavírus terjedését, ami a júliusi makroadatok szerint a gazdaság visszapattanására is rányomta a bélyegét. Ezzel az eurózóna valamelyest lépéselőnybe került, ami egy-két hónapos időtávon szintén inkább az euró malmára hajthatja a vizet.
Végül rövidebb távon az újfent elszálló amerikai költségvetés is szálka lehet a befektetők szemében, ami ugyan hosszabb távon jelentősen segítheti a gazdaságot, most azonban még inkább felelőtlen költekezésnek tűnik.
A Citi indikátorai alapján azt láthatjuk, hogy
az elmúlt hetekben megindult a dollár long és az euró short pozíciók leépítése.
Ezzel együtt még mindig a dollár longok, illetve euró shortok vannak enyhén túlsúlyban a piacon, ami arra enged következtetni, hogy lehet még tér a további emelkedés előtt a devizakeresztben.
Rövid távon azonban erősen túlvettséget mutat az árfolyam,
így már nagyon érik egy technikai korrekció.
Úgy tűnik, mintha ez múlt pénteken el is kezdődött volna. Ezt követően azonban nem igazán szólnak érvek a dollár diadalmenetének folytatódása mellett, legalábbis a következő egy-két hónapban.
