Jobb lett a vártnál az OTP Bank negyedéve

Tekintettel a járványhelyzettel kapcsolatos bizonytalanságokra, nem közöl részletes előrejelzést az OTP menedzsmentje a bankcsoport idénre várható eredményéről. De a ma közzétett féléves jelentésben jelezték, a korrigált sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) idén meghaladhatja a 10 százalékos értéket, emellett pedig a hitelkockázati költségráta éves nagysága 125 bázispont körül alakulhat. A teljesítő hitelállomány pedig az év egészében 7 százalékkal bővülhet, az első negyedév 3 százalékos növekedése és a második negyedév stagnálása után.

A menedzsment elkötelezett aziránt, hogy a 2020. év után olyan nagyságrendű osztalékot fizessen, ami a részvényeseket kompenzálja a 2019. év után eredetileg kifizetni javasolt 69,44 milliárd forintnyi, ám a szabályozói elvárások miatt elmaradó osztalék után is.

Az osztalék nagyságára vonatkozó konkrét javaslatot a menedzsment a 2020-as évet lezáró közgyűlés előtt az éves számviteli eredmény, az akvizíciós lehetőségek, a gazdasági környezet alakulása, illetve a szabályozói és felügyeleti elvárások függvényében fogja megtenni – olvasható a jelentésben.

Ahogy az első, úgy a második negyedéves eredményt is döntően a kockázati költségek alakulása befolyásolta. Ezért a bank szerint a csoport piacaira jellemző alapfolyamatokat jobban tükrözi a működési eredmény alakulása, hiszen abban még nem jelentkezik a kockázati költségek jelentős torzító hatása.

A bankcsoport a második negyedévben 82,2 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el (ebből a szlovén bank profitja 3,2 milliárd forintot képviselt), ami 18 százalékkal magasabb a konszenzusnál és 27 százalékkal alacsonyabb a 2019-es bázisadatnál. A működési eredmény 131 milliárd forint volt, 6 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Az elemzői várakozásoknak megfelelően 14 százalékkal 194,5 milliárd forintra nőttek a csoport nettó kamatbevételei, a díjak és jutalékok 66,5 milliárd forinton stagnáltak. Az előző negyedéves 91,7 milliárd forintos céltartalékképzést ezúttal 39 milliárd követte, kevesebb, mint a 51,5 milliárd forintos várakozás.

„A koronavírus árnyékában is képes volt a bank növekedni az első félévben. Negatívum volt azonban, hogy jelentősen, 48 bázisponttal csökkent a kamatmarzs a korábbi időszakhoz képest, az első félévben mindössze 3,75 százalék volt. A visszaesés ráadásul felgyorsult az első negyedévhez képest, amikor 19 bázispontos volt, szemben a második negyedév 25 bázispontos csökkenésével. Ennek két oka, hogy az újonnan integrált leányok alacsonyabb marzzsal rendelkeznek, mint az eddigiek, illetve számos országban jelentős kamatvágásokat hajtottak végre a jegybankok. A magyar kamatvágás várhatóan a második félévben tovább ronthatja a kamat marzsokat” – írta a jelentés követően Török Lajos, az Equilor vezető elemzője.