Kiheverték a válságot a kisbefektetők

A nyár elején is kitartott a lakosság befektetési kedve, a májusi 190 milliárd forintot követően ezúttal közel 208 milliárd forintért vásároltak a különböző eszközökből, júniusban ezzel a pandémia kiváltotta pánik előtti szintre állt vissza az értékpapírok lakossági értékesítése. A kiemelkedő tőkebeáramláson túl a hozamok további csaknem 50 milliárd forintot hoztak a háztartások konyhájára. Az árfolyamváltozások és az új lekötések együttes hatására a lakosság kezében lévő értékpapír-állomány 2 százalékkal, 12 916 milliárd forintra nőtt, megdöntve a februárban elért eddigi csúcsot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból.

A kisbefektetők minden főbb eszközkategóriában növelték kitettségüket, de az igazi slágerterméknek változatlanul az állampapír számít, olyannyira, hogy az előző havi 120 milliárdos volumen után júniusban újabb 170 milliárd forintért táraztak be belőlük. A MÁP+ vonzerejét jelzi, hogy a hosszú lejáratú forintkötvényekből újabb 212 milliárd forint fogyott, az egy évnél rövidebb tartási idejű, forintalapú állampapírokból 43 milliárd forintot váltottak vissza, a devizában denominált papírokat pedig továbbra sem keresik igazán a háztartások.

A tőkepiaci árfolyammozgások normalizálódásával párhuzamosan valamelyest megtört a tőzsde varázsa a lakosság szemében. A kora tavaszi pánik után, késő tavasszal valósággal megrohamozták a tőzsdét a „háziasszonyok”, áprilisban 52, májusban 47 milliárd forinttal táraztak be a részvényekből, június­ra azonban már csupán nyolcmilliárd forintot vittek a parkettre az amatőr tőzsdézők. A teljes lakossági részvénypakett ezzel az év derekára 680 milliárd forintra duzzadt, ami ugyancsak a pandémia előtti szinteket idézi. A kisbefektetői részvénytulajdon gyors visszarendeződéséhez a márciusban kezdődő tőzsdei rali mellett az is kellett, hogy a lakosság minden korábbinál nagyobb kanállal habzsolja a vállalati papírokat. Az idei év első felében a háztartások 138 milliárd forintot fektettek részvényekbe, két és félszer többet, mint 2019-ben egész évben.

A befektetési jegyek júniusban is kimondottan népszerűek voltak, ezek 30 milliárd forint értékben kerültek be a lakossági portfóliókba. Az alapkezelők is megdolgoztak a kisbefektetők bizalmáért, a hozamok ugyanis 43 milliárd forinttal emelték az alapkezelői megtaka­rításokat. A lakosságnál lévő hó végi állomány ezzel ismét átlépte a 3600 milliárd forintot, a januári csúcstól azonban még így is jóval elmarad.

A lakossági megtakarítási kedv a hosszú távú befektetéseknek is kedvezett, júniusban 851 tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitottak, ami az utóbbi időszak trendjeit figyelembe véve visszafogott aktivitásról árulkodik, a 287,7 ezer TBSZ-en lévő összvagyon azonban jócskán megugrott. Az ötéves lekötési perió­dus lejártával adómentesen hozzáférhető megtakarítások állománya egyetlen hónap alatt 74 milliárd forinttal gyarapodott, és 2,7 százalékos bővüléssel az új csúcsnak számító 2770 milliárd forintra emelkedett. Az első fél évben 6627 új TBSZ-t nyitottak Magyarországon, az itt kezelt megtakarítások értéke 2 százalékkal nőtt. Tovább folytatódott viszont a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) hosszú ideje tartó, lassú eróziója. Júniusban 441 kontót szüntettek meg az ügyfelek, az első hat hónapban pedig mintegy háromezer NYESZ tűnt el a rendszerből, június végén már csupán 101,8 ezer nyugdíjcélú szerződést tartottak nyilván. A kevesebb számla ellenére a rajtuk fialtatott vagyon júniusban négymilliárd forinttal – 1 százalékkal – nőtt, 2020 első felében viszont 44 milliárd forinttal apadt a NYESZ-ek egyenlege, majdnem 10 százalékkal esett vissza.