BUX 39,707.19
+0.96%
BUMIX 3,780.03
+1.95%
CETOP20 1,793.99
-0.41%
OTP 8,534
+1.72%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+0.47%
+0.59%
+0.20%
ZWACK 18,500
-0.27%
+4.97%
ANY 1,565
-1.26%
RABA 1,125
+2.27%
0.00%
+3.42%
+2.58%
-1.90%
+1.81%
+5.69%
+0.92%
0.00%
-1.22%
OTT1 149.2
0.00%
+23.89%
MOL 2,950
+1.30%
+3.64%
ALTEO 2,410
+2.12%
0.00%
0.00%
EHEP 1,050
+1.94%
0.00%
+0.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+11.94%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.39%
0.00%
-3.45%
+0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.46%
NAP 1,240
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

A forgalom fele digitális lehet 2030-ban

A Pénzügyminisztérium pénzügyi digitalizációs törvénycsomagot terjeszt az ősszel a parlament elé, egyebek mellett az elektronikus fizetés további térnyerését elősegítendő – jelentette be Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Világgazdaság elektronikus fizetéssel foglalkozó üzleti reggelijén.

Évente 400 milliárd forintba kerül az államnak a készpénz kezelése, amelynek állománya folyamatosan növekedett az elmúlt években – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Világgazdaság üzleti reggelijén. Ez a hatalmas készpénzállomány több okra vezethető vissza,

szerepet játszhatnak benne a nem feltétlenül legális forrásból származó bevételek, vagy egyes vállalkozások adóelkerülő magatartása. De az egyik legnagyobb gond az, hogy a lakosság jelentős része nem érzi, milyen drága a készpénz, azt viszont érzékeli, hogy költségekkel jár, ha bankon keresztül bonyolítja le a pénzügyeit

– tette hozzá. Nincs konszenzus uniós szinten sem arról, hogyan lehetne a lakosságot visszafogottabb készpénzhasználatra bírni, azt azonban látják, hogy nem tiltással kell elérni a célt. Gion Gábor szerint korábban problémát okozott a nem elég fejlett elektronikus fizetési infrastruktúra, ám egyebek mellett a Pénzügyminisztérium kétlépcsős termináltelepítési programjának köszönhetően az elmúlt években nagy előrelépés történt ezen a téren. Immár kormányzati stratégia irányozza elő a lakosság pénzügyi tudatosságának növelését, az adóelkerülést pedig olyan kedvezményekkel és szankciókkal igyekeztek csökkenteni, hogy egyre kevesebb embernek éri meg a kockázat vállalása.

Az államtitkár elmondása szerint a kártyaelfogadást, a POS-terminálok terjedését kezdetben gátolták a magas telepítési költségek,

ám ma már – a piaci változásoknak és részben a szabályozásnak köszönhetően – jóval kedvezőbb feltételekkel és költségekkel elérhető a szolgáltatás a kereskedőknek, így inkább a magas költségek percepciója számít akadálynak.

Gion Gábor szerint egyértelmű, hogy a járványhelyzet elősegítette a pénzügyi digitalizáció erősödését, és további lökést adhat a fejlődésnek az is, hogy januártól valamennyi online pénztárgéppel rendelkező kereskedő számára kötelező lesz az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása. Az államtitkár tájékoztatása szerint a Pénzügyminisztérium – egyebek mellett a bankszövetség javaslatcsomagját is figyelembe véve – összeállított egy banki javaslatcsomagot, és a kormányzati egyeztetésen már kialakult az egyetértés abban is, hogy annak elemeit milyen határidőkkel kívánják megvalósítani.

A változtatások egy részét a jelenlegi jogi környezetben meg lehet lépni, de jó részükhöz jogszabályalkotásra is szükség lesz, ezért a minisztérium az ősszel digitálistörvény-csomagot terjeszt a parlament elé.

Az államtitkár szerint az egyik legnagyobb megoldandó feladat megcáfolni azt a percepciót, hogy a digitális fizetés drága, vagy legalábbis többe kerül, mint a készpénzhasználat, és megmutatni a lakosságnak, hogy mennyivel több kényelmet és biztonságot nyújt a digitális fizetés.

Gion Gábor
Fotó: Kallus György

Az idei második negyedévben a bankkártyaforgalom is megsínylette a kereskedelmi zárást. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint

a második negyedévben közel 8 millióval, 3,6 százalékkal csökkent a kártyás vásárlási tranzakciók száma a 2019-es adatokhoz képest. Érdekes ugyanakkor, hogy a vásárlási tranzakciók 1803 milliárd forintos értéke 12 százalékos növekedést mutat.

A vásárlási tranzakciók körében előretört az elektronikus fizetés a járványhelyzetben, amit igazol az is, hogy az embereknek nem volt szükségük annyi készpénzre: az ATM-es pénzfelvételek száma 23,2 százalékkal, értékben pedig 13,3 százalékkal csökkent 2019 második negyedévéhez képest. Bartha Lajos, a jegybank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója szerint a hazai pénzügyi infrastruktúra tíz év alatt hatalmasat fejlődött: miközben a készpénzes tranzakciók száma a 2010-es 3 milliárdról 4 milliárdra emelkedett, bankkártyákkal az akkori 175 millió alkalom helyett immár 995 millió esetben fizettünk 2019-ben. A hungarikumnak számító sárga csekkes tranzakciók száma 310 millióról 192 millióra csökkent, miközben az átutalások száma 277 millióról 362 millióra nőtt. A sárga csekk népszerűsége tovább csökken majd a márciustól működő, s kiválóan vizsgázó azonnali fizetési rendszerhez (afr) csatlakozás gyors elterjedésével, és az afr segítségével bizonyára az átutalások terén is egyre jelentősebb lesz a lakossági aktivitás.

Bartha Lajos szerint

az egy lakosra jutó havi 1,5 átutalás 2030-ra 5-7-re emelhető.

Az afr-ben történő tranzakciók 95 százaléka két másodpercen belül zajlik, az ügyletek 99,5 százaléka megfelel az öt másodpercen belüli törvényi előírásnak, de a fennmaradó rész esetében sincs jelentős fennakadás a szolgáltatásban. A tranzakciók harmada a normál banki nyitvatartási időn túl, este, hajnalban vagy hét végén teljesül – márciusig ezeknek az utalásoknak a jóváírására a következő banki munkanap elejéig kellett várni. Az MNB ügyvezető igazgatója szerint az afr a webáruházak esetében hamar bevezethető, s a legkisebb forgalmú üzletekben jól használható lesz a törvényben kötelezően előírt elektronikus fizetési lehetőség biztosítására. A nagyobb forgalmú boltokban azonban jelentősebb fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy ott is megjelenjen a kártya mellett az utalásos fizetési lehetőség. Az MNB ügyvezető igazgatójának várakozása szerint a piaci fejlesztésekkel 2030-ra az elektronikus fizetések aránya a jelenlegi 15-20 százalékról 45-50 százalékra emelkedhet. Ehhez évi 200 millió új elektronikus tranzakcióra van szükség – Bartha Lajos szerint reménykedésre ad okot, hogy az elmúlt években erre az éves növekményre a bankkártyás fizetési infrastruktúra önmagában képes volt.

Nagy áttörést hozhat az új technológia

Egyre nagyobb versenyre lehet számítani az online fizetések világában, új szereplők és új fizetési formák jelennek majd meg – mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója. A társaság tavaly elindított Doppio programja, amely a kártyaelfogadó terminálok három év alatti megduplázódását célozta, sikeres: fél év alatt csaknem 14 ezer új terminál jutott el a kereskedőköz, a legtöbb esetben olyan helyre, ahol addig nem volt megoldva az elektronikus fizetés. A vállalkozások részéről nagy az érdeklődés, főleg az új jogszabályi előírások miatt. Eölyüs Endre meglátása szerint az elfogadói oldalon a következő egy-két negyedévben igazi áttörést hoz az az új technológia, amelynek révén mobiltelefonokból lehet bankkártya-elfogadó terminált csinálni egy applikáció segítségével – a megoldás a kisebb vállalkozók elérését segítheti.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek