Az IPO-torta habjáért aggódnak a befektetési bankok

Az évtizedek óta stabilan beérkező hasznukat féltik a vezető amerikai befektetési bankok, úgy érzik, a New York Stock Exchange (NYSE) piacbővítést célzó új intézkedésének ők a vesztesei. A tőzsdeüzemeltető új eljárása az elsődleges nyilvános részvénykibocsátás (IPO) és az elmúlt időszakban például a Spotify által alkalmazott direkt listázás (DPO) mixének tekinthető. A hibrid megoldást az NYSE augusztus utolsó hetében hagyatta jóvá az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettel (SEC), majd rá egy hétre a befektetési bankokat, nyugdíj- és befektetési alapokat, valamint magánbefektetőket képviselő Intézményi Befektetők Tanácsa a döntés felülvizsgálatát kezdeményezte az SEC-nél. A beadvány beérkezése után az SEC a New York-i tőzsdének kiadott engedélyt felfüggesztette, a felülvizsgálat hónapokig tarthat, miközben az idő szorít, hiszen a tőzsdeüzemeltető közvetlen riválisa, a Nasdaq hasonló vegyes megoldáson dolgozik, az ő verziója novemberben hozhat pezsgést a tőkepiacokra.

Az NYSE újítása azoknak a tőzsdére igyekvő vállalatoknak kínálna megoldást, akik az IPO költségeit sokallják, a direkt bevezetést pedig önmagában nem tartják előnyösnek. A direkt listázás lényege, hogy a kibocsátó nem bíz meg befektetési bankokat (dollármilliókért) a részvénykibocsátási folyamat menedzselésére, a vállalat nem is hoz létre új értékpapírokat, hanem a meglévő tulajdonosok adnak el a saját részvényeikből a tőzsdén, az árazást így pusztán a kereslet-kínálat befolyásolja. A direkt bevezetés azonban csak a tőkeerős vállalatoknak kedvező, új tőke bevonását nem teszi lehetővé.

Az NYSE ötlete annyiban újszerű, hogy a direkt listázással a tőzsdére érkező cégek is kibocsáthatnának új részvényeket, amelyeket az első kereskedési napon értékesíthetnének a befektetőknek (ebben hasonlítana az IPO-folyamat első tőzsdei kereskedési napjához). Ez a megoldás még mindig sokkal költséghatékonyabb az IPO-khoz képest, befektetési bankok a folyamatban továbbra sem játszanának szerepet, tehát előzetesen nem mérnék fel a keresleti igényeket, és nem állna befektetési szolgáltató a kibocsátás és az árazás lebonyolítása mögött.

A lobbiszervezet szerint az új módszer több ponton károsíthatja a befektetőket. Például arra még szabályozás sincs, ha a részvényesek perelnék be a kibocsátót, hiszen az amerikai értékpapírtörvény vonatkozó passzusai az IPO típusú bevezetést alapul véve készültek el. Más vélemények szerint a tőzsdére hibrid módon bevezetett részvények piacán elkerülhetetlen a piaci turbulencia kialakulása. Szintén ellenérv, hogy az IPO során bevezetett részvények korai tulajdonosai korlátozott ideig nem önthetik a piacra a papírjaikat (lockup), az új modellben azonban nincs ilyen védelem.

Az amerikai börzén

111

cég 38 milliárd dollárért bocsátott ki idén részvényt