Meghitelezi az állam az üresjáratot

Már igényelhető a rekordidő alatt kidolgozott feltételrendszerrel, de a máris zajló finomhangolások során további kedvezményezetti körrel bővíteni tervezett Széchenyi Turisztikai Kártya, amelynek részleteit Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója csütörtökön ismertette.

Eszerint a turisztikai szektorban tevékenykedő vállalkozások – első körben a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, a rendezvényszervezés egyes területei, az utazásszervezés, utazásközvetítés és a különjárati autóbuszos személyszállítási tevékenységet végzők – átmeneti likviditási problémáinak enyhítésére hivatott program keretében százszázalékos kamat-, bírálatidíj- és kezelésiköltség-támogatással 250 milliós forintos összegig biztosít a kormány kiemelten kedvező finanszírozási segítséget,

a vállalkozásoknak csak a szintén támogatott garanciadíjat kell megfizetniük.

A maximum hároméves futamidejű, szabad felhasználású, 90 százalékos állami garanciával működő folyószámlahitelt mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetik, azok, amelyek 2019. január elsején már működtek, vagyis egy teljes, lezárt üzleti évet fel tudnak mutatni, és bevételük legalább 30 százaléka a turizmushoz kötődött.

A kölcsön összege az előző évi árbevétel negyede vagy a bérköltség kétszerese lehet.

Krisán László a Világgazdaságnak elmondta, hogy alapvetően a hazai vállalkozásokat segítő programról van szó,

ezért elvárás, hogy több mint 50 százalékban magyar tulajdonban legyen az igénylő cég.

Európai uniós jóváhagyással sikerült a de minimis korábbi 200 ezer eurós értékhatárát 800 ezer euró­ra emelni, ami azt jelenti, hogy nem zárják ki azt az igénylő vállalkozást, amely az elmúlt három évben legfeljebb ilyen értékhatárig részesült állami támogatásban.

Maximum 250 millió forintos hitelt igényelhetnek a turisztikai cégek.

A Széchenyi Turisztikai Kártya esetében megkötés, hogy a hitelből korábbi támogatott hitelt kiváltani nem lehet, nem támogatott, piaci kamatozású konstrukciótól viszont meg lehet szabadulni a segítségével.

Bár igyekeztek minden olyan területet lefedni, amely a turizmusban érdekelt lehet, de már látható, hogy a személyszállítási szektorból kimaradtak például a jellemzően reptéri transzfereket, kis csoportos fuvarozást vállaló kisbuszok üzemeltetői, valamint a taxisok is.

Néhány héten belül, miután mindkét szektor jogosultsági körbe helyezése indokolt, változtatnak a feltételrendszeren

– jelezte a Kavosz Zrt. vezérigazgatója.

A válságkezelés a turisztikai ága­zatban több évig is eltarthat, a pan­démia megjelenésekor a legpesszimistábbak is csak őszig tartó lejt­menettel számoltak, ma már azonban egyértelmű, hogy az idén nem lehet nemzetközi turizmusról beszélni – foglalta össze Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese.

A turizmus tavaly még a legerősebb gazdasági ágazat volt, a magyarországi 13,5 százalékát adta,

400 ezer embernek biztosított munkát az ágazatban tevékenykedő 175 ezer cég.

A nemzetközi turisztikai kereslet visszaépülése lassú lesz, ami különösen a budapesti vállalkozásokat hozza nagyon nehéz helyzetbe. Teljes regenerálódásról csak a védőoltás megjelenésétől beszélhetünk – mondta

Könnyid, emlékeztetve, hogy ma már 2022–2023-ra teszik a nemzetközi szervezetek a felépülési időszak kezdetét. Globálisan 60-80 százalékkal, összességében 910-1200 milliárd dollárral marad el az ágazat idei bevétele a tavalyitól, emiatt 100-120 millió munkahely van veszélyben.

A magyar turisztikai hitelkonstrukció összeállításában nemzetközi példákat is alapul vettek – hangzott el.