Nagyon közel a tízezermilliárd forint
Új csúcsra emelkedett júliusra a lakossági betétek állománya: 9916,2 milliárd forintot ért el, csaknem 15 százalékot emelkedett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint a nyáron is folytatódott a friss pénzek áramlása a betétekbe: a tranzakciók szezonálisan nem igazított egyenlege 155,9 milliárd forintot tett ki a hetedik hónapban, miközben egy évvel korábban még 37,2 milliárdos mínuszt mutatott ki az MNB. Az első hét hónap összesített tranzakciós egyenlege megközelítette a 800 milliárd forintot, szemben a 2019 hasonló időszakában regisztrált bő 90 milliárddal.
A lakossági betétállomány gyors növekedésének hátterében két fontos tényező állhat. Az egyik a március második fele óta élő hiteltörlesztési moratórium: az elhalasztott törlesztésekből fennmaradó pénz nagy részét ugyanis vélhetően megtakarításokba csatornázzák át a lakossági ügyfelek. Ezt a feltevést alátámasztani látszik, hogy március és július között majdnem 540 milliárd forinttal – 5,7 százalékkal – emelkedett a lakossági betétállomány. A moratórium mellett a növekedésben az is szerepet játszhat, hogy a járványhelyzet nyomán tovább nőtt a megtakarítási hajlandóság, miközben a háztartások jelentős része elhalasztotta egyes nagyobb kiadásokkal járó beruházásait. Most pedig nem látni olyan tényezőt, amely lassítaná a friss pénzek betétekbe történő áramlását, vagyis valószínűsíthető, hogy a lakossági betétek mennyisége rövidesen (hónapokon belül) átlépi a tízezermilliárd forintos határt.
A betétállomány gyors növekedésével párhuzamosan viszont folytatódott az összetételének átalakulása is: az MNB adatai szerint a látra szóló és a folyószámlabetétek mennyisége 20,6 százalékkal, 7456,9 milliárd forintra emelkedett a júliusig tartó egy év alatt, ennek nyomán a lekötetlen számlapénzek súlya már stabilan 75 százalék felett jár a lakossági portfólióban. A korábban a piacot uraló, éven belüli futamidőre lekötött betétek viszont egyre inkább veszítenek jelentőségükből: az állományuk egy év alatt 7,3 százalékkal, 1243 milliárd forintra csökkent, az arányuk pedig július végén már csak 12,5 százalékot ért el. Csökkent valamelyest az éven túli futamidőre lekötött betétek súlya is, a nyár közepén 12,3 százalékot tett ki.
A folyószámlákon lekötés nélkül hagyott betétek növekvő aránya persze nem meglepő. A stabilan alacsony kamatkörnyezetben az éven belüli futamidőknél nem lehet a lakossági betétekkel szabad szemmel is látható kamatot elérni – és az éven túliaknál sem könnyű –, ezért a friss megtakarítások legnagyobb része befektetés nélkül pihen a folyószámlákon.
