Pénzszűkébe került az ExxonMobil

A kereslet növekedésére alapozott, de rossz időzítéssel végrehajtott beruházások következtében az ExxonMobilnál év végéig 48 milliárd dolláros cash flow hiány alakulhat ki, és az amerikai olajtársaság jelentős létszámcsökkentésre, projektjei visszafogására és osztalékcsökkentésre kényszerülhet – írja a Reuters saját számításaira alapozva. A korábban folyamatosan teret vesztő multina­cionális cég Darren Woods vezérigazgató irányításával az elmúlt években hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze egykori vezető helyét a világgazdaságban. Célul tűzték ki, hogy 2025-ig évi 30 milliárd dollárt fektetnek a projektjeikbe, köztük az amerikai palaolaj-kitermelésbe, csővezetékek, olajfinomítók és LNG-terminálok építésébe, sőt még a műanyagiparba is. Nagy összeg jutott a cég által talált 8 milliárd hordós – azaz a jelenlegi ütemben folyó kitermelést hat évig fedezni képes – guayanai tenger alatti olajlelet kitermeléséhez szükséges infrastruktúra kiépítésére is.

Az olajmulti azonban a kőolaj áresése miatt mindezt már nem tudja saját forrásból finanszírozni, idén 23 milliárd dollár hitelt vett fel, amivel gyakorlatilag megduplázta adósságát. Idei veszteségét a Refinitiv – az esetleges értékesítések és leírások hatásának a kiszűrésével – 1,86 milliárd dollárra becsüli. A 48 milliárd dolláros cash flow hiányt pedig a Reuters szerint a működési költségek, az osztalékfizetés, valamint a beruházások fogják együttesen összehozni. Eközben a cégnek azzal kell szembenéznie, hogy egyszerre gyengül a kereslet valamennyi meghatározó terméke, azaz a kőolaj, a földgáz és a műanyag iránt is. A Dow Jones indexből 92 év után kipottyant Exxon­Mobil az Egyesült Államokban foglalkoztatott munkatársainak egytizedénél vizsgálja az elbocsátás lehetőségét.

A cég szóvivője ugyanakkor a hírügynökség megkeresésére hangsúlyozta, hogy a vállalat kitart beruházási célkitűzései és osztalékpolitikája mellett. Állítása szerint a projektek felülvizsgálatának csupán a hatékonyságnövelés a célja. A társaság egyébként eddig még olaj- és gázkészlete leértékelésére sem volt hajlandó, holott a fosszilis energiahordozók idei 35 százalékos áresése okán a Total, a BP, a Shell és a Repsol is több milliárd dollárt írt le a vagyonából.

Az ExxonMobil árfolyama Darren Wood 2017-es kinevezése óta 56 százalékkal gyengült, jelenleg 39 dollár körül mozog, de a befektetők a gyenge cash flow miatt egyre jobban aggódnak az évi 9 százalékos hozamot biztosító osztalékért. Ezt a puzzle-t nem lehet kirakni 42 dolláros olajár mellett – mondta a hírügynökségnek Mark Stoeckle, az Exxon 70 millió dolláros részvénycsomagját tartó Adam Funds portfóliómenedzsere. Valamiből engednie kell a cégvezetésnek, de akármit húz, az rontja a cég hitelességét – teszi hozzá. Drasztikusabban fejezte ki magát Paul Sankey a Sankey Researchtől: az osztalék csökkentése kataklizmával érne fel a részvény árfolyamára nézve – mondta.

Biden győzelmétől rettegnek Texasban és Új-Mexikóban

A palaolaj-termelő társaságok számára Donald Trump az ideális elnök, ám az ő újraválasztási esélyei egyelőre rosszabbak, mint demokrata kihivójáé. Joe Bidenben az olajosok cseppet sem bíznak, ezért még a novemberi voksolás előtt szorgalmazzák a koncessziós kutatási engedélyek gyorsított kiadását a szövetségi tulajdonban lévő, olajban gazdagnak ígérkező területekre. Nem eredménytelenül, hiszen a Texasban és Új-Mexikóban fekvő, palaolajban dús Permian-medencében az utóbbi három hónapban 80 százalékkal nőtt a kiadott engedélyek száma. Augusztus végéig állami földekre 974 engedélyt adtak ki, csak százzal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor, de hétszázzal többet, mint 2018-ban. Bár a járvány és a gazdasági visszaesés az olajárakat is letörte, és a palaolaj-termelés a drágább módszerek közé tartozik, mégis, a szereplők békésebb időkre gondolva inkább már most be akarják biztosítani magukat, hogy legyen hol fúrniuk. Az EOG, a Cimarex Energy, a Matador Resources és a Devon Energy már évekre előre megszerezte a gondtalan működéshez szükséges koncessziókat. Csak a Devon 550 szövetségi bányatelekre vetette ki hálóját az utóbbi két évben. Az engedélyeket általában két évre adják ki, egyszeri, ugyanakkora hosszabbítás lehetőségével. A hosszabbítás viszont Joe Biden győzelmével eleve veszélybe kerül. Programjában a klímavédelem hangsúlyosan szerepel, s bár a meglévő palaolaj- és gáztermelé­si, valamint a kutatási engedélyeket nem vizsgálná felül, ám újabbakat nem adna már ki szövetségi területen. Ellenfelei szerint ezzel a palaolaj-forradalom révén energiafüggetlenségét kivívó Egyesült Államok versenyképességét rontaná. | K. B.