A befektetők egyre gyakrabban találkozhatnak a befektetői univerzum új megatrendjével, az ESG-befektetésekkel.
AZ ESG-szemlélet azon túl, hogy trendi – az elmúlt évek egyik legdinamikusabban fejlődő piaci szegmensévé vált –, valójában egy új cégkultúra kibontakozásának és fokozatos térhódításának a szimbóluma.
Az ESG-szemléletben a befektető tudatos magatartásával hat a vállalat működésére, mintegy motiválja a vállalati szférát a környezet és a társadalom szempontjából felelősségtudatosabb működésre.
Az egyes cégek részvényeit scoring rendszerekkel választják ki az ESG-befektetési alapokba, az ETF-ekbe.
Az ESG-pontszám környezeti, társadalmi és vállalatvezetési szempontok szerint rangsorol, így az üzleti szférában könnyen versenyhátrányba kerülhetnek a kevésbé ESG-szemléletű cégek, és ezáltal veszíthetnek attraktivitásukból, csökkenhet a súlyuk, de akár ki is eshetnek egyes ESG-alapokból.
Befektetésként perspektivikus az ESG-termékek, -alapok és az ETF-ek világa. A következő években felgyorsulhat a tőkebeáramlás ezekbe az alapokba, ami az árfolyamokat is felfelé hajthatja.
A hagyományos, klasszikus iparágak egyre inkább háttérbe szorulhatnak,
és a profitabilitással párhuzamban a fokozottabb környezeti és szociális érzékenységű szektorok szerepe felértékelődik.
A teljesítmények tekintetében kedvező a kép. A koronavírus-járvány okozta tőzsdei korrekcióban az ESG-befektetések értékállóbbnak bizonyultak, és az azt követő emelkedésben felülteljesítették a piaci átlagot.
A hazai piacon is elérhetők a környezeti (environment), társadalmi (social) és felelős vállalatirányítási (governance) aspektusokat szem előtt tartó termékek, némelyik – a globális ETF-ek mellett – egyedi részvénykiválasztással teszi még vonzóbbá az ESG-befektetési formát.
