Tűéles felvétel az európai befektetésekről

Tavaly közel 200 ezer befektetési termékből válogathattak az európai befektetők, akik 128 ezermilliárd euró értékben kereskedtek az Európai Unióban bejegyzett értékpapírokkal a 430 kereskedési helyszín valamelyikén – derül ki az Európai Értékpapír-­piaci Hatóság (ESMA) friss tanulmányából, amely a 2018-tól érvényes MiFID II. jelentési szabályoknak köszönhetően elérhető új adatforrások segítségével az eddigieknél pontosabb lenyomatot ad az európai befektetési szektor szerkezetéről.

A jelentés szerint 2019-ben 28 ezer európai részvénypiaci eszköz állt a befektetők rendelkezésére, és 27 ezermilliárd euróért adták-vették őket. Vagyis az EU-ban bejegyzett vállalati részvények 16 ezermilliárdos tőzsdei kapitalizációja közel másfélszer fordult meg a kereskedők kezén. A forgalom 89 százalékát a hagyományos részvények adták, de egyre népszerűbbek a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) is, amelyek 10 százalékot hasítottak ki a tortából, a 2018-as 6 százalék után. A legnagyobb európai részvénypiac az Egyesült Királyság az összesített piaci érték bő negyedével, nem sokkal megelőzve Németországot és Franciaországot (23, illetve 18 százalék). Az elérhető tőzsdei instrumentumok háromnegyedét tették ki az egyedi részvények, minden ötödik termék azonban már ETF volt. Az ETF-kibocsátásoknál Írország és Luxemburg jár az élen, a kedvező adózás miatt.

Jóval méretesebb az európai kötvénypiac: a több mint 170 ezer elérhető kötvénnyel tavaly 101 ezermilliárd eurós forgalmat bonyolítottak. A bőséges választék több mint felét a vállalati kötvények adták, és csak 5 százalékát az állampapírok. Utóbbiak mégis nagyobb érdeklődésre tartanak számot a teljes forgalom 77 százalékát adva, míg a vállalati kötvények 18 százalékot értek el. A kötvénypiacot a nagy kereskedési méret jellemzi, állampapírokat átlagosan 8 millió eurós, céges kötvényeket pedig 2,5 millió eurós tételben vásároltak – a kötvénypiac jóval inkább az intézményi szereplők, semmint a kisbefektetők játéktere.

Az ESMA kritériumai szerint likvidnek tekintett részvények száma negyedével, a hasonló besorolású kötvényeké pedig csaknem háromszorosára nőtt egy év alatt, ám 2019-ben még így is az elérhető termékek töredéke, 2105 részvény és 595 kötvény minősült megfelelő likviditásúnak. A részvények esetében ez 7 százalékos, a kötvényeknél pedig csupán 3 ezrelékes arány. Az utóbbiak kirívóan alacsony arányában az is közrejátszik, hogy a kötvényekkel jellemzően ritkábban, ám nagyobb volumenben kötnek üzletet.

Ugyan a tranzakciók döntő része a tőzsdéken zajlik, ezek a tényleges kereskedési volumennek csupán a töredékét adják. A részvényforgalom közel fele, a kötvénykereskedelem értékének pedig a háromnegyede tőzsdén kívüli ügyletként valósul meg – mutat rá az ESMA tanulmánya.