Egyre inkább úgy tűnik, 2020 csúcsév lesz a magyar biztosítási piacon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a szektorszintű adózott eredmény 65,96 milliárd forint volt szeptember végén, ami 25,9 százalékos növekedés – eszerint árnyalatnyit csökkent csak a szektor profitabilitása a fél év végi, akkortájt meglepetést okozó időszaki növekedéshez képest.
A trendeket elnézve a 2018. évi eddigi rekord, a 72,25 milliárdos profitcsúcs elérése borítékolható.
Fontos azonban látni, hogy a biztosítók profitabilitása meglehetősen eltérő: tavaly a szektor teljes nyereségének több mint 40 százaléka két biztosítóhoz, az Allianzhoz és az Aegonhoz kötődött – igaz, a korábbi évekkel ellentétben csak a CIG könyvelt el veszteséget.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója néhány hete arról beszélt, hogy
a társaságoknál késve jelentkeznek majd a koronavírus-járvány hatásai.
Erre a felületes szemlélő szerint még mindig várni kell, hiszen a díjbevételi oldalon is erősödni tudott a szektor: miközben a második negyedévben éves alapon mindössze kétmilliárd forinttal tudták meghaladni a társaságok a 2019. évi bázisadatot, addig a harmadik negyedévi 284,1 milliárd forintos díjbevétel 4,9 százalékos emelkedés.
Ugyancsak beszédes, hogy a harmadik negyedévben épp a költségkurtításoknak legjobban kitett nem életbiztosítási szegmens muzsikált a legrosszabbul – a 163 milliárdos díjbevétel csupán 3,8 százalékos növekedés.
Termékszintű felbontásban a nem életágban a gépjármű-biztosítások, ezen belül a 2019 hasonló időszakához képest 8,5 százalékos díjbevétel-emelkedést felmutató kgfb-piac volt a húzóerő, míg az életbiztosítási területen egyértelműen a nyugdíjbiztosításoknak áll a zászló: a nyári negyedévben megkötött szerződések 22,4 milliárd forintos értéke csaknem ötödével haladta meg az egy évvel korábbi kontraktusokét, a számok tehát visszaigazolják az öngondoskodás iránti fokozott érdeklődést.
A visszafogott díjbevétel-bővülés ellenére a szektor eredményessége azért emelkedhetett, mert a koronavírus-járvány a károldalon is érezteti a hatását: a leállások és a zárlatok időszakában a kárkifizetések is csökkennek.
Az év első kilenc hónapjában a biztosítók által kifizetett 475,8 milliárd forintos kárösszeg 7 százalékkal marad el 2019 hasonló időszakától. Az MNB statisztikáiban 2018 második fél évében fordult elő utoljára, hogy a bázisidőszakhoz képest két egymást követő negyedévben is csökkent a biztosítók kárráfordítása.
