A pandémia ellenére Bulgária és Horvátország jó úton halad az euró tervezett, 2023-as bevezetése felé, miután tavaly csatlakoztak az előszobának tekintett ERM II. árfolyamrendszerhez – mondta csütörtökön a Euromoney kelet- és közép-európai online konferenciáján Dimitar Radev bolgár jegybankelnök és Sandra Svaljek, a horvát nemzeti bank elnökhelyettese. A horvátok számára a járvány és a közelmúltbeli két földrengés okozta óriási károk váratlanul megnehezítették a csatlakozás költségvetési kritériumának teljesítését, mégis bizakodók. A bolgár költségvetési hiány viszont a járvány ellenére tavaly is a bevezetési kritériumküszöböt jelentő szint, a 3 százaléka körül maradt, az államadósság pedig 25 százalék körül, mélyen a 60 százalékos kritérium alatt – mondta Radev.
Az eurócsatlakozás továbbra is cél, de semmiképp sem sietősen
– hangsúlyozta ezzel szemben Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Vojtech Benda, a cseh jegybank kamatmeghatározó testületének tagja.
A magyar gazdaság az euró bevezetése nélkül is erősen integrálódott az európai gazdaságba, a vállalati hitelek 60 százaléka euróban denominált, és a magyar közvélemény pozitívan tekint ez euróra
– mondta Patai. Az eurót előbb-utóbb Magyarország is bevezeti, a következő években azonban meg kívánja őrizni az önálló fizetőeszközt, amíg a reálkonvergencia – a gazdaság mélyebb értelemben vett fejlődése – nem halad jobban előre. Máskülönben olyan problémákkal szembesülhetnénk, mint például Spanyolország az eurózóna-válság során, amikor felszökött a – fejtette ki. Benda hozzátette: a csehek sem sietnek, hiszen náluk sokkal kisebb az euró szerepe, és nem is népszerű, mivel enélkül sincs problémájuk, a kamatok alacsonyak, és az viszonylag stabil. Ráadásul problémásnak tartják azt is, hogy az ERM II.-be lépve az Európai Bankunióhoz is csatakozniuk kellene, feladva az önálló pénzügyi felügyeletet.
Európa és a régió jegybankjai és kormányzatai példátlan méretű programokkal sikerrel vették fel a harcot a válság ellen, de a küzdelem a pandémia lecsengésével sem ér véget
– figyelmeztetett Alfred Kammer, az IMF európai igazgatóságának vezetője. A programok 54 millió munkahelyet és 3-4 százaléknyi GDP-t mentettek meg. A lehetőségek azonban egyenetlenek voltak: a fejlett európai gazdaságok elsődleges költségvetési egyenlege, a GDP 10, a feltörekvőké 6 százalékkal romlott, és az előző csoportban a vállalkozások likviditási és tőkeproblémáinak sokkal nagyobb hányadát voltak képesek kezelni.
A pandémia után a feltőkésítésre, az életképes cégekre és főleg a digitális és a zöldinfrastruktúra fejlesztésére érdemes koncentrálni, és a csődszabályozást újratervezve elengedni az életképtelen cégek kezét
– mondta Kammer. A tavalyi, eredményes likviditásmenedzselés helyébe idén a célzott állami tőkeinjekciók és az átmeneti államosítások léphetnek. De nincs itt az ideje, hogy a jegybankok feladják a gazdaságösztönző monetáris politikát, és a kormányok a támogatásokat – mondta.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy
Európa és a régió gazdaságai és bankrendszerei sokkal jobb állapotban szembesültek a mostani válsággal, mint egy évtizeddel ezelőtt, és hogy a járvány meglódította a digitalizációt.
A banki panel résztvevői ugyanakkor arról beszéltek: a válság arra is rámutatott, hogy az alacsony költségű pénzügyi szolgáltatást nyújtó fintech cégek nem lesznek képesek átvenni a bankok helyét. A válság utat nyithat a bankfelvásárlásoknak. A határokon túli akvizíciókat azonban továbbra is túlságosan megnehezíti az európai szabályozás.
