A múlt évben folytatódott a folyószámlahitelek fokozatos térvesztése a lakossági finanszírozási piacon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint november végén 259,8 milliárd forintot ért el az állományuk, ami 5,8 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. Az állomány lassú, de szinte folyamatos csökkenése nyomán a folyószámlahitelek részesedése is egyre kisebb a lakossági hitelportfólióban: novemberben már csak a 3,2 százalékát, miközben egy évvel korábban még a 3,9, 2016. tizenegyedik hónapjában pedig az 5,7 százalékát adták a háztartások összes tartozásának.
Ezzel együtt kisebb mértékben ugyan, de a hitelkártya-követelések állománya is csökkent a novemberig számolt egy év alatt: 141,7 milliárd forintot tett ki, ami 2,3 százalékos visszaesés.
A folyószámlahitelek szerény teljesítményéhez több tényező is hozzájárult az elmúlt időszakban.
Figyelembe kell venni emellett azt is, hogy a koronavírus-válság, illetve a törlesztési moratórium nyomán megugrottak a háztartások likvid tartalékai is, ami szintén mérsékelhette a folyószámlahitel-keretek iránti keresletet.
A hitelkártyáknál egyébként a darabszám alakulásában is jól tükröződtek a koronavírus-járvány hatásai: az MNB statisztikái szerint
A hitelkártyákkal végrehajtott vásárlási forgalom is esett 2019 őszéhez képest: a belföldi és külföldi tranzakciók együttes száma 9,4 százalékkal volt alacsonyabb a harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál, és 29,24 milliót tett ki. Érezhető, 7,7 százalékos esést mért az MNB a hitelkártyás vásárlások értékénél is: ez belföldön és külföldön együtt 226,5 milliárd forintot ért el, 7,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az idei év ugyanakkor már némi élénkülést hozhat a folyószámlahiteleknél is.
A lakásvásárlások, -felújítások ugyanis sokszor újabb, kisebb volumenű beruházási igényeket generálnak a háztartásokban, s ezek finanszírozásához kézenfekvő megoldást nyújthatnak folyószámlahitelek. A lakossági fogyasztásnak a gazdaság visszaépülésével párhuzamos növekedése elsősorban a hitelkártyák piacán hozhat élénkülést, ami megmutatkozhat a kibocsátott plasztikok számában és az általuk generált forgalomban egyaránt.
