Az euró-dollár árfolyam emelkedését rövid távon korlátozhatja, hogy a járvány második hullámának elhúzódása és az ezzel együtt járó bizonytalanság megmutatkozhat a negyedik negyedéves gazdasági adatokban. Ezek többsége (köztük a GDP-adatok is) 2021 első hónapjaiban jelenik meg, és erősítheti a kockázatkerülést és így a dollárt is.
Még kérdéses, hogy mekkora lesz a a világban és az USA-ban, de a nemzetközi intézmények egyöntetűen fellendülést várnak 2021-re. A vakcina megjelenésével, elterjedésével párhuzamosan a kockázatkerülés is csökkenhet a világban, ezért 2021 második-harmadik negyedévében a dollár gyengülése várható az euróval szemben.
A kockázatkerülés csökkenéséhez és ezzel a dollár gyengüléséhez járulhat hozzá Joe Biden feltételezhetően megengedőbb hangvétele Kínával kapcsolatban: mivel Biden várhatóan a védővámok alkalmazása helyett a szövetségesi rendszeren keresztül gyakorolna nyomást, ezért kevésbé agresszív politika várható idén.
Az EKB várhatóan 2021-ben is fenntartja az extrém laza monetáris kondíciókat, mivel fókuszában továbbra is az gyorsítása állhat. A Fed előrejelzése szerint viszont 2021-ben 1,8 százalékra gyorsulhat az infláció, és az előrejelzési horizont végén elérheti a 2 százalékot. A tavaly ősszel átdolgozott inflációs célkövetési rendszer lehetőséget ad arra is, hogy az infláció átmeneti emelkedésére ne egyből reagáljanak a döntéshozók. Ugyanakkor, ha a globális fellendülés erőre kap az év második felében, a Fed kommunikációjában előbb jelenhet meg a kamatszintek emelkedését előrevetítő utalás, mint az EKB-nál, ez pedig az év vége felé megtörheti az euró menetelését is. Emellett idén a német szövetségi választás (szeptember 26.) is megmozgathatja az euró-dollár árfolyamot.
Ha Angela Merkel német kancellárt egy kevésbé karizmatikus személy követi a pozícióban, az a belföldi és az európai politikai színtér bizonytalanságainak fokozódásán keresztül szintén a dollár malmára hajthatja a vizet.
