Az előzőnél szebb év elé nézhet a Mol
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságElőző napi záróára mentén oldalazott a Mol-részvények kurzusa pénteken, a piac sztoikusan fogadta az olajcég negyedik negyedéves jelentését és a vezetőség idei várakozásait. Pedig a társaság a tavalyinál kedvezőbb kilátásokkal vághat neki az idei évnek az elemzők és az olajtársaság egybehangzó prognózisa szerint is.
A Mol tavaly 2,05 milliárd dollár egyszeri tételektől és készletátértékelési hatásoktól tisztított (CCS) EBITDA-t szállított, ezzel bőven teljesítette a pandémia miatt 1,9 milliárd dollárra visszametszett eredménycélt, a 2019-es teljesítménytől viszont 16 százalékkal elmaradt. A negyedik negyedév 140 milliárd forintos tisztított működési eredménye bő ötödével kisebb az egy évvel korábbinál, kellemes meglepetést csak a fogyasztói szolgáltatások üzletág éves alapon mintegy negyedével bővülő eredménye okozott. A szegmens a legnagyobb szabad készpénztermelővé lépett elő a csoportban.
„A 2021-re kitűzött 2,3 milliárd dolláros tisztított EBITDA-célt teljesítheti, akár felül is múlhatja a Mol” – mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. gáz- és olajpiaci elemzője. A szakértő a 2,49 milliárd dolláros EBITDA-várakozását döntően a magasabb petrolkémiai árrésekkel indokolja, amelyek év eleji megugrását (a decemberi tonnánkénti 431,8 euróról 506,7 euróra) részben a szegmensben világszerte jelentkező logisztikai problémák okozták, amelyek elhárítása némi időt vesz igénybe. A vállalat ezzel szemben a petrolkémiai marzsoknak a tonnánkénti 300–400 eurós sávba való visszaereszkedésére számít az idén. A finomítói árrések szerény mértékben, hordónként 3-4 dollárra javulhatnak a tavalyi 2,8 dollárról. Az olaj hordónkénti árát széles sávba, 40–60 dollár közé várja a Mol, miközben idei napi kihozatala mintegy 10 ezer hordóval 110 ezer hordóra mérséklődhet.
Pletser Tamás szerint az alacsonyabb termelési volument a magasabb olaj- és gázárak kompenzálhatják, az upstream üzletágban így összességében erősebb eredményre van kilátás. A downstream szegmens teljesítményét a tartósan alacsony finomítói árrések tarthatják nyomás alatt, a gázüzletágban pedig jelentősebb visszaesést okozhat, hogy év elején Szerbia felé megszűnt a korábbi tranzitszerződés, ami a gázüzletág bevételeinek eddig a 20-30 százalékát adta. A fogyasztói szolgáltatások nagyon erős növekedési dinamikája valószínűleg lassul, de továbbra is erős bázisa marad a Molnak – összegzett a szakértő. A vállalat a beruházási kiadásait is a tervezett 1,5 milliárd dolláros kereten belül tudta tartani, így a 2019-est is meghaladó, 636 millió dolláros szabad készpénzáramlással zárta az évet. A free cash flow idén ennél szerényebb, 400–600 milliós sávban mozoghat a felsrófolt EBITDA-cél mellett is, mivel a fejlesztések felpörgetése érdekében a 2020-asnál magasabb, 1,7-1,9 milliárd dolláros CAPEX-költség szerepel a tervekben.
Az osztalékjavaslatról márciusban születhet döntés, az Erste elemzője szerint a 2019-es eredményből szinte biztosan nem fizet a társaság, a 2020-as teljesítmény után viszont részvényenként 85-90 forint osztalékra számíthatnak a befektetők. Az elemzői konferencián elhangzottak szerint a Mol valóban tárgyal a horvát állammal az INA-ban meglévő 49 százalékos részvénycsomagjának értékesítéséről. A vételárat tekintve igen eltérők az álláspontok, ezért egyelőre nagyon távol állnak a felek a megegyezéstől.
Veszteséges évet zárt a horvát leány
Csaknem 40 százalékkal, 1,783 milliárd kunára (84,4 milliárd forint) zsugorodó tisztított CSS EBITDA-eredményt ért el tavaly az INA. A Mol 49 százalékos tulajdonában lévő horvát olajcég adózás utáni vesztesége egyszeri tételektől megtisztítva is 638 millió kuna (36,3 milliárd forint) volt, szemben az egy évvel korábbi 768 milliós nyereséggel. | VG
