Váratlan ajánlatot kapott Magyarország és Szlovákia Lengyelországtól: ez mindent megváltoztathat az oroszokkal, de könnyen lehet, hogy csapda – a legolvasottabb magyar gazdasági cikkeink szeptemberben
Kiemelkedően sokat botladozott a svéd gazdaság szeptemberben a Világgazdaság magyar gazdaságot érintő legolvasottabb hírei alapján, olvasóinkat leginkább a felsőoktatási kettős mérce és az Oroszországot korlátozó nyugati szankciócsomag érdekelte.
Svédország csattanós magyar választ kapott: kitiltják a magyarokat? – A svéd egyetemistákat Pannónia Ösztöndíjprogram fogadja
Az egyetemi hallgatók a világ legkülönbözőbb egyetemein tölthetnek hosszabb-rövidebb időt a Tempus Közalapítvány által működtetett Pannónia Ösztöndíjprogrammal. A magyar hallgatók különösen jó helyzetbe kerültek ezzel az újítással. Azonban kitört a botrány Svédország és Magyarország között.
A svédek szankcionálják a magyarokat, mi befogadjuk őket. A svéd kormány nemcsak hogy kioktat, hanem még a magyar egyetemisták és kutatók kizárásában is közreműködik
– közölte Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a Facebook-oldalán. Tavaly decemberben, amikor Magyarország a brüsszeli ítélet ellen lépett fel, Svédország azonnal Brüsszel oldalára állt a perben, vagyis a magyar fiatalokkal szemben – közölte Hankó Balázs a Facebook-oldalán. Megvan erre a magyar válasz: az ösztöndíjprogram a svéd hallgatók előtt is nyitva áll, és igénybe is veszik.
Míg a Magyarországon tanuló, csaknem hetven svéd diáknak a Pannónia-programmal biztosítja a kormány a nemzetközi mobilitást, a külföldi tanulmányutakat, és örömmel fogadjuk a 83 svéd hallgatót és oktatót, akik Erasmus-ösztöndíjjal tanulnak és tanítanak Magyarországon, addig Svédország kormánya a magyar fiatalok Stockholmba jutása ellen kampányol a brüsszeli parlamentben. Hozzátette, hogy a nálunk tanuló külföldi fiatalok, mind a 46 ezren, legyenek svédek vagy más nemzetiségűek, Magyarországon megtalálják a számításaikat.
Putyin erre nem számított, ez felér egy árulással: kivonul Oroszországból az egyik legnagyobb kínai autógyártó – győztek a nyugati szankciók
Az egyik legnagyobb kínai autógyártó inkább a nyugati piacok meghódítására koncentrál. A Chery lépése mögött azonban a nyugati szankciók mellett a kínai dömping megállítását célzó orosz vámok is meghúzódhatnak.
Az évtizedeken át Kína legnagyobb autóexportőrének számító Chery a Szegeden gyárat építő BYD után még mindig a második legnagyobb kínai autógyártó, amely a külpiacokat is szeretné meghódítani. Bár ezt az Európai Unió megnehezíti, a kínai márkák Délkelet-Ázsiában gyorsan tudták növelni eladásaikat. A vállalat legfontosabb exportpiaca azonban az orosz–ukrán háború miatt Oroszországból kivonuló nyugati márkák hagyta űrt kihasználva Oroszország lett.
A cég bevételeinek 25,5 százaléka származott Oroszországból tavaly, míg egy évvel korábban 17,7 százalék, és az orosz bevétel mind a két évben meghaladta a 40 milliárd jüant (1863 milliárd forint).
A cég azonban most azt is közölte, hogy már meg is kezdte az oroszországi működés leépítését, így 2005 óta létező helyi leányvállalata áprilisban három meg nem nevezett céggel megállapodott a készletek, a garanciakötelezettségek és a disztribúciós hálózatok átadásáról.
A Chery 372 viszonteladóval és 687 bemutatóteremmel rendelkezett március végén Oroszországban.
Noha a vállalat az oroszországi kivonulást a nyugati szankciókkal indokolta, vélhetőleg szerepet játszottak az orosz piac védelmét célzó helyi vámok is, főleg, hogy a Chery gyártási kapacitással nem rendelkezik az országban. A cég kínálatának elektromos és plug-ibn hibridekkel történő bővítése ugyancsak nem az orosz piac megnyerését szolgálhatja, inkább az európai piac meghódítását segítheti, noha
a Chery bevételeinek jelenleg csak kevesebb mint 5 százaléka származik az unióból.
Váratlan ajánlatot kapott Magyarország és Szlovákia Lengyelországtól: ez mindent megváltoztathat az oroszokkal – de könnyen lehet, hogy csapda
Az uniós energiabiztonság jövője ismét súlyos vita Brüsszelben. Lengyelország szerint a térség stabilitását leginkább az orosz olaj és gáz vásárlásának felszámolása garantálhatná. Varsó ezért Magyarországot és Szlovákiát is a források lecserélésére ösztönzi.
Tengeri kapcsolattal persze könnyen teszi, és a is kérdés, hogy amit ajánl, az egyáltalán életszerű-e, vagy csak üres lózung.
Lengyelország álláspontja szerint az orosz olaj és gáz az Európai Unió egyik legsúlyosabb gyengesége. A lengyel külügyminisztérium helyettes vezetője, Ignacy Niemczycki a brüsszeli uniós miniszteri ülés előtt hangsúlyozta: Varsó mindent megtesz azért, hogy Magyarországot és Szlovákiát meggyőzze az orosz olaj- és gázfüggőség csökkentéséről, valamint a beszerzési források diverzifikálásáról.
A két országot erős történelmi gazdasági és energetikai kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, ráadásul a fizikai adottságok miatt sem nagyon lehet ez másképp. A lengyel Money.pl összesítése szerint Magyarország kőolajszükségletének 87,5 százalékát orosz import fedezi, illetve évente mintegy 4,5 milliárd köbméter földgázt vásárol Moszkvától: 2024-ben 4,8 millió tonna orosz kőolajat importált, míg 2025 első felében további 2,78 millió tonnát. Szlovákia szintén jelentős mértékben támaszkodik az orosz olajra és gázra:
- a Gazprommal 2034-ig érvényes szerződése értelmében évente 3,5 milliárd köbméter gázt vásárol,
- 2024-ben 4,2 milliárd köbmétert importált, 2025 első hat hónapjában pedig 2,1 milliárdot, ami a fogyasztás felét tette ki.
Sokkal nagyobb ellenség pusztítja Ukrajnát, mint az oroszok, csak alig beszélnek róla: Zelenszkijnek esélye sincs ellene
Jelentősen növekedett Ukrajna államadóssága. Az ukrán tartozás mértéke azért is aggasztó, mert a nagy része külföldiek felé áll fenn. Egyetlen hónap alatt is kilőtt az adósság növekedése. Ukrajna teljes adóssága augusztus végén elérte a 192,71 milliárd dollárt, ami 6,58 milliárd dolláros növekedés egyetlen hónap alatt – jelentette az ukrán pénzügyminisztérium adatai alapján az Ekonomicsna Pravda.
Egyetlen hónap alatt, 2025 augusztusában Ukrajna adósságának összege hrivnyában kifejezve 177,41 milliárd hrivnyával, dollárban kifejezve pedig 6,58 milliárd dollárral nőtt. Különösen a külső adósság a tetemes, amely 5,99 ezermilliárd hrivnyát (a teljes összeg 75,34 százalékát), azaz 145,17 milliárd amerikai dollár tett ki, miközben a belső adósság csak 1,96 ezermilliárd hrivnya (a teljes összeg 24,66 százaléka), azaz 47,54 milliárd dollár volt.
Totális svéd bukás: a világ összes pénzét kifizették nekik a csúcsmodern Gripenekért, most kiderült, nem tudják leszállítani őket határidőre – a térdét csapkodja Amerika
A Brazil Légierő vezetése hivatalosan is elismerte: a svéd Saab által gyártott, Embraer közreműködésével részben Brazíliában összeszerelt Gripen E/F vadászgépek beszerzési programja nehézségekbe ütközött. A késések és a költségek emelkedése miatt az eredetileg 2024-re tervezett szállítási ütemezés legalább nyolc évvel tolódik ki, miközben a teljes projekt 13 százalékkal drágult. Walsir Josué de Castilho Araújo vezérőrnagy, a Brazil Légierő vezérkari főnöke egy tájékoztatón megerősítette: a gépek átadása messze elmarad az eredeti vállalásoktól. Az új menetrend szerint
- 2025-ben mindössze egy gép érkezik,
- 2027-ben négy,
- 2028-ban öt,
- 2029-ben kettő,
- 2030-ban három,
- majd 2031-ben
- és 2032-ben évente öt darab.
Ez azt jelenti, hogy a teljes, 36 gépes flotta csak 2032-re áll majd hadrendbe, szemben az eredetileg 2024 elejére tervezett dátummal. A program költsége a 2014-ben aláírt, 5,4 milliárd dolláros szerződéshez képest 13 százalékkal emelkedett. A vezérőrnagy szerint az így többletként elköltött összegből Brazília mai piaci áron további hat vadászgépet is beszerezhetett volna.
