Két hónapja először az 1,2-es szint alá erősödött a dollár ez euró keresztben, annak ellenére, hogy öthónapos defláció után januárban a nulla fölé ugrott az eurózóna éves fogyasztói árindexe, repülőrajtban a 0,9 százalékig szökve fel.
A tankönyv szerint ennek erősítenie kellene az egységes valutát, hiszen az emelkedés a két százalékos cél felé elméletileg közelebb hozhatná az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikai fordulatát: a pénzteremtés lassítását és a kamatok visszapumpálását. Ezt a hatást valamelyest kompenzálhatja, hogy az Egyesült Államok a vártnál jobb munkaerőpiaci adatokat tett közzé. Az elemzők egybehangzó véleménye szerint azonban mégsem ez az oka az euró gyengülésének, hanem – az óriási mennyiségű vételi pozíció korábbi kiépülése mellett – az, hogy a koronavírus elleni vakcinázás európai késlekedéséről szóló hírek tömege az Egyesült Államok javára billenti a gazdasági kilábalási remények mérlegét.
Nagyon sok minden sugallja, hogy az USA jobb állapotban emelkedik ki a válságból, mint az eurózóna, ahol folyamatosan az újabb fertőzési gócokról és a kaotikus oltási kampányokról szólnak a főcímek. Ki akarna emelkedő euróra fogadni ilyen körülmények között?
– tette fel a költői kérdést a Commerzbank deviza-összefoglalójában a feltörekvő piaci elemző You-Na Park-Heger.
Az EKB nem csak azért nem dőlhet hátra, mert
minden hét vakcinázási késlekedés a Bloomberg Economics számításai szerint 12 milliárd eurónyi kiesést jelen GDP-ben, és távolabb löki a kilábalást.
Az infláció jelentős részben egyszeri tényezők miatt emelkedett, és messze még a célszint. Ugyanakkor a Federal Reserve is évekig lazán tarthatja még a politikáját, ami a dollár ellen szól. Ezzel ellentétes hatású, hogy Joe Biden amerikai elnök a nagyobb beavatkozás mellett tette le a voksát a gazdaságösztönző csomag méretéről szóló vitában. A pénzügyi piacok minden bizonnyal még jó ideig fürdeni fognak a rekord mennyiségű pénzben, miközben a GameStop részvényeit felröpítő küzdelem sokak számára már az árfolyambuborék kipukkanásának rémét idézte fel. Mégsem vagyunk a piaci összeomlás szélén – vélik a Société Générale közgazdászai.
A pénzteremtés kitart, és a részvénypiac elé az is pajzsot emel, hogy az emelkedő inflációs várakozások elkezdték trendszerűen feltolni az állampapírok hozamait, azaz csökkenteni az árát
– írták elemzésükben. A német 30-éves államkötvény hozama ma szeptember óta először csaknem a nulla fölé emelkedett. A 10-éves amerikai papíré 1,5 százalék felett forog, ami hat hónap alatt egy százalékpont emelkedést jelent.
Előretekintve, a kilábalást alapvetően befolyásoló oltási hírek mozgathatják az euró-dollár árfolyamot. Rövidtávon a Saxo Bank elemzése szerint az 1,189-es szinten húzódik ellenállás a dollár előtt. A Nordea friss elemzése 1,17 környékére kalkulálta az euró valós értékét. Hosszabb távon az elemzők Európában is általában továbbra is kilábalásra számítanak, ami életben tartja az euró erősödését előrevetítő jóslatokat, a Raiffeisen például 1,23-as árfolyamot vár az év végére. Nagyjából ugyanazok a tényezők szabhatnak trendet a közép-európai devizák számára is, amelyek azonban még érzékenyebbek lehetnek a kilábalás és az infláció változó kilátásaira, mint az euró. Vannak helyi tényezők is: a cseh korona például 11-hónapos csúcsok körül kereskedik, az euró ellenében 26 alatt, mert az elemzők többsége azt várja, hogy a prágai központi bank még idén kamatot emelhet. A forint a Raiffeisen elemzése szerint március végén is 356 körül kereskedhet, az év végére azonban 350-re erősödhet.
