BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Pénz és Tőkepiac

Lassan csökken a védettek száma

Az elmúlt év második felében 3 százalékkal, 54 százalékra csökkent a napokban egy éve fennálló fizetési moratóriumban részt vevő lakossági hitelek állománya. A törlesztések elmaradása miatt Európán belül tavaly Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a háztartások hitelállománya.

Az elmúlt évben 1028 milliárd forinttal, 8110 milliárd forintra bővült a lakossági hitelállomány a tranzakciók egyenlegeként, ezzel

az éves növekedés 14,5 százalékra mérséklődött, ám a bővülés így is messze a legmagasabb volt az uniós országok között.

Azaz a már egy éve érvényben lévő fizetési moratórium nélkül az állománybővülés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint csak 8 százalék lenne, ám még ezzel is a 9,2 százalékos növekedést felmutató Belgium mögött a második leggyorsabb volt a növekedés – ráadásul a belga állománynövekedésben is van moratóriumhatás. A moratórium révén tavaly több tagállamban is bővült a lakossági hitelállomány, de a törlesztések átmeneti megszakítására vonatkozó szabályok eltérő hossza és a magyarországitól eltérő szabályozása is közrejátszott abban, hogy

négy országban a moratóriumban maradó állomány ellenére sem tudták elkerülni a lakossági hitelállomány csökkenését, további három országban pedig 1 százalék alatt maradt az érintett állomány bővülése.

(Az ellentétes szabályozás azt takarja, hogy más országokban annak kellett jelentkeznie, aki igényelni akarta a segítséget.)

Fotó: Vémi Zoltán

Az MNB hitelezési jelentésében közölt statisztika szerint a hazai lakossági ügyfelek a legnagyobb, 60-70 százalékos arányban a jellemzően magasabb kamatozású, rövidebb futamidejű személyi hitelek esetében vették igénybe a moratóriumot. Ezeket a fogyasztási hiteleket – szemben a lakáshitelekkel – főként az alacsonyabb jövedelmű, és ezáltal jövedelemarányosan magasabb törlesztést vállaló ügyfelek igénylik.

Az elmúlt év második felében a legtöbb hiteltípus esetében kissé csökkent a moratóriumban részt vevők aránya, de a hitelkártya-követelések és a gépjárműhitelek esetében kissé nőtt a moratóriumban lévő állomány aránya. Összességében a törlesztés felfüggesztésére jogosult lakossági hitelállományon belül a moratóriumban való részvétel a 2020. június végi 57 százalékról 54 százalékra csökkent decemberre. Bógyi Attila, a Magyar Bankszövetség munkacsoporti elnöke a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy

a januártól érvényes prolongálás, a második moratórium idején a védettség alattiak száma tovább erodálódik: az új belépés nem jellemző, de a kilépők összehasonlították, hogy hogyan hat a moratórium meghosszabbítása a futamidőre, továbbá megvizsgálták fizetőképességük változását, és ezek alapján vállalták a szerződés szerinti folytatást.

A jegybanki konjunktúrafelmérés szerint a pénzintézetek azt várják, hogy erősödik a verseny a lakossági szegmensben. A megkérdezett pénzintézeteknek ugyanakkor csak a fele tervezi növelni a hitelállományát, noha a fennálló moratórium miatt a meglévő állomány amortizációja továbbra is alacsony lesz az első fél évben. A visszafogottságot alátámaszthatja, hogy a bankok 13-15 százaléka azt várja, hogy már a moratórium alatt romlik a lakossági portfóliójuk minősége. A banki beszámolók szerint a nem fizető állományok kismértékű növekedése eddig jellemzően a vállalati szegmensre volt igaz.

A felújítási támogatás enyhíti a szigort

Bár az MNB hitelezési felmérésében részt vevő bankok több mint harmada jelezte, hogy szűkült a forrásköltség és a hitelkamat közötti sáv (spread), a pénzintézetek nem változtattak sem a lakáscélú, sem a fogyasztási hitelek feltételein a negyedév során. Ugyanakkor a fogyasztási hitelek feltételein később a bankok 47 százaléka enyhítene. Ebben jórészt a 2021 januárjától igényelhető lakásfelújítási támogatás játszik szerepet, mivel a bankok ennek kapcsán erős, a támogatást megelőlegező és kiegészítő hitelkereslettel számolnak a következő fél évre. | VG

 

Kapcsolódó cikkek