Innováció. Nem telik el nap, hogy ne olvasnánk vagy hallanánk erről a fogalomról. A meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontossággal szavakba foglalni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába állított tudás, a kreativitás kiteljesedése, valamilyen új vagy javított termék, szolgáltatás, szervezeti felépítés, folyamat létrehozása. Az innováció mindenfelé utat tör magának, és szinte minden kornak megvannak a maga kitüntetett céljai.
Az utóbbi években a robotikáé, az önvezetésé, az elektromos autózásé és a mesterséges intelligenciáé a főszerep.
A DARPA, az amerikai Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége 2004 óta több kihívást is életre keltett, amikor a csapatoknak főleg technológiai jellegű innovációkat kellett megvalósítaniuk, sokszor korukat megelőzve. Például 2016-ban a kibervédelem mesterséges intelligenciával való támogatása volt terítéken.
A kibertámadások évek óta sújtják a kormányokat, a vállalatokat és a vállalkozásokat, az ISACA, az informatikai irányítással foglalkozó nemzetközi szövetség szerint a támadások száma növekszik, bár gyakran nem jelentik be őket.
A kibervédelem jelentősége az egyre több, internetre kötött eszköz elterjedésével lett egyre hangsúlyosabb, amire többek között a védekezés hatékonyságának növelése lehet a megoldás. A hackerek ugyanis éppen azért sikeresek, mert mindig legalább egy lépéssel a védelem előtt járnak. És akkor még meg sem említettük az otthoni munkavégzés vagy az online vásárlások mögött rejlő kockázatokat.
A DARPA tavaly több mint 500 hackernek ajánlott fel 50 000 dollárt, hogy feltörjék a Michigani Egyetem számítógépes csipjét, de egyikük sem járt sikerrel.
Az említett DARPA-kihívásnak az a lényege, hogy olyan kibervédelmi szoftvert hozzanak létre, amely valós időben javítja ki a programok hibáit, felügyeli a rendszert, és megakadályozza például az adatbázisok feltörését. Ilyen megoldásokat 2016-ban még nem igazán használtak a kibervédelemmel foglalkozó cégek, de mára ez már sokat változott.
