BUX 52,838.78
-0.05%
BUMIX 4,172.22
-0.14%
CETOP20 2,408.27
-1.65%
OTP 17,980
+0.73%
KPACK 7,300
-2.67%
0.00%
-3.23%
+1.04%
-0.40%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,565
+1.62%
RABA 1,340
+0.37%
0.00%
+0.60%
-0.88%
+1.98%
OPUS 203.5
-3.10%
-7.50%
-0.96%
-5.03%
-0.60%
OTT1 149.2
0.00%
-1.30%
MOL 2,728
-0.80%
-1.67%
ALTEO 2,120
0.00%
-15.25%
+1.67%
EHEP 1,495
-0.99%
0.00%
-0.85%
MKB 1,972
0.00%
-2.87%
+0.97%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
0.00%
-2.83%
+1.63%
-5.13%
0.00%
+3.12%
NUTEX 14.24
-2.86%
GOPD 12,300
-0.81%
OXOTH 4,500
-1.75%
-1.52%
NAP 1,130
-4.07%
+1.47%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Vidéken is jobban rászoktak az elektronikus fizetésre

Bár a pandémia nyomán felmerülő bizonytalanság a lakosságot komolyabb készpénztartalékolásra sarkallta, a fizetési forgalomban nagymértékben előretört az elektronikus fizetés. A növekedés hajtóereje – az MNB tanulmánya szerint – már nem a főváros.

A Covid–19-világjárvány kapcsán Magyarországon elrendelt két veszélyhelyzet idején a legtöbb fizetési mód forgalma esett, legerőteljesebben a kis értékű, 5000 forint alatti készpénzes fizetéseké – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a koronavírus-járvány pénzforgalomra és fizetési szokásokra gyakorolt hatását vizsgáló jelentésében, amelynek készítésekor a jegybanki adatok mellett a NAV online-pénztárgép-adatbázisát és egy 2020 őszén készült lakossági kérdőíves felmérés adatait is felhasználta. Az utazásokkal kapcsolatos általános óvatosság és a korlátozások miatt a leglátványosabban a külföldön lebonyolított fizetések csökkentek. A bankkártyás fizetések az elmúlt év második és negyedik negyedéve között 54–70 százalékkal zuhantak éves alapon, de a kártyás külföldi kézpénzfelvételek is több mint 40 százalékkal estek a pandémia alatt.

A visszaszoruló kézpénzhasználat a hazai kártyás pénzfelvételekre is rányomta a bélyegét: a tranzakciók száma éves alapon 2020 második negyedévében 24 százalékkal csökkent, de még a zárlatmentes harmadik negyedévben is a korábbi évek átlagát meghaladva, 8 százalékkal.

Ezzel szemben pénzforgalmi szempontból a koronavírus-járvány elhúzódásának egyértelmű nyertese az online kártyás fizetés volt. Az internetes vásárlások értéke – miközben a korlátozások miatt a fizikai kereskedőknél a fizetési tranzakciók száma a második negyedévben esett, és a negyedik negyedévben is csak szerény mértékben, 4 százalékkal bővült – a növekvő bázis ellenére még rá is tudott tenni az elmúlt évek 30 százalék feletti bővülésére.

Az online pénztárgépek adatai szerint a vásárlások értékének 40 százalékát már elektronikusan fizették a pénztáraknál.

A tranzakciók száma alapján tavaly 5 százalékponttal 22 százalékra emelkedett a kártyás fizetések aránya, a negyedik negyedévben pedig már 25 százalékra.

A kártyás fizetések aránya már nem Budapest-centrikusan nőtt, ugyanis a második negyedévtől Pest és Veszprém megye mutatta ezen a téren a legnagyobb dinamikát.

Ez vélhetően összefügg a home office-ban maradó agglomerációs lakókkal és a balatoni forgalom nyári emelkedésével. A jegybank felmérése szerint ugyanakkor a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon élők közel harmada jelezte, hogy a járvány miatt gyakrabban fizet elektronikusan, míg Kelet-Magyarországon csak a 12,7 százalékuk.

Fotó: Hüvösi Csaba / Nógrád Megyei Hírlap

Érdekes kettősség figyelhető meg az átutalások terén. Miközben – jórészt az azonnali fizetési rendszer révén – a kis összegű (0–50 ezer forint közötti) átutalások száma tavaly tavasz óta minden hónapban nagymértékben, 5-10 százalékkal meghaladta a bázisadatokat, az egyedi átutalások száma pedig 2020-ban 3 százalékkal nőtt, addig a pandémiával függhet össze a vállalatokra jellemző csoportos átutalások (bérfizetések) és államkincstári (adófizetési) átutalások, míg a hiteltörlesztési moratóriummal a lakosság által használt csoportos beszedések (hiteltörlesztések, számlafizetések) 3-9 százalékos esése.

Az elektronikus csatornák jó teljesítménye ellenére a készpénzkereslet is jelentősen nőtt, éves összevetésben 9,7 százalékkal, azaz több mint 634 milliárd forinttal bővült a készpénzállomány.

Nagyot dobott a statisztikán, hogy – amint arról a Világgazdaság is beszámolt – 2020 márciusában nyolc munkanapon keresztül kiemelkedően nagy, 250 milliárd forintot meghaladó készpénzkiáramlást tapasztalt az MNB, ez a korábbi trendek alapján öt-hét hónap normál növekményének felelt meg. A nagyobb készpénzállomány egyértelműen a tartalékolást szolgálta, miután a készpénzes fizetési tranzakciók értéke éves összevetésben a tavaly áprilisitól 22,5, 12,2, illetve 18,2 százalékkal maradt el negyedévenként.

A jegybank szerint, bár több jel is arra mutat, hogy

az elektronikus fizetés tavaly megszerzett pozíciói hosszabb távon megőrizhetők,

sőt bizonyos lépések – a kereskedőknél az elektronikus fizetés kötelező biztosításának előírása, az azonnali fizetés épülő új szolgáltatások megjelenése – révén az arány tovább is nőhet, ettől függetlenül csak hosszabb távon állapítható majd meg, hogy a tavalyi növekedés mekkora hányada lesz tartós.

Kapcsolódó cikkek