Megfordulni látszik az évek óta tartó, egyenletesen csökkenő trend a lakossági hitelek kamatainál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint több termékcsoportnál is enyhe mértékben ugyan, de már emelkedtek a szerződésekben szereplő átlagos kamatlábak a márciusig tartó egy év alatt.
A kamatok kezdődő felfelé araszolása ugyanakkor nem lehet túlságosan meglepő, hiszen az árazás alapjául szolgáló bankközi referenciakamatok számottevően emelkedtek 2020 márciusa és az idei első negyedév vége között:
a háromhavi Bubor értéke például egy év alatt 33 bázisponttal, az ötéves BIRS-é pedig – amelynek a hosszú lejáratú hitelek árazásánál van fontos szerepe – 1,24 százalékponttal kúszott feljebb.
Az MNB adatai szerint a fogyasztási hiteleknél 6,86 százalékot ért el márciusban a szerződésekben szereplő átlagos éves kamatláb, ez 57 bázisponttal magasabb a 2020 harmadik hónapjában mért értéknél. (A fogyasztási hiteleknél ugyanakkor figyelembe kell venni a tavaly márciusban bevezetett és a múlt év végéig élő THM-plafon hatásait, amelyek helyenként érezhető mértékben torzítják a statisztikát.) A folyószámlahiteleknél viszont tetemes, csaknem 1,4 százalékpontos esést hozott az átlagos kamatnál az elmúlt egy év, ám a kimutatott érték így is 17,8 százalék felett járt márciusban. Ezen belül a kamatozó hitelkártyákat terhelő követeléseknél még erőteljesebb, 2 százalékpontos volt az éves csökkenés, 21,3 százalék körüli éves átlagos ráta mellett. A személyi kölcsönök átlagkamata viszont már az egy évvel korábbinál is 33 bázisponttal magasabban, 11,79 százalékon járt márciusban, és 15 bázisponttal, 5,63 százalékra emelkedett a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél mért átlagos ráta is.
A lakáshitelek átlagos kamatlába ugyanakkor még öt bázisponttal csökkent éves összevetésben, és éppen csak az évi 3,9 százalék alatt maradt. Az átlagos ráta csökkenése azonban egyedül csak az 5 és 10 év közötti kamatperiódusú konstrukcióknak köszönhető, amelyeknél 16 bázisponttal, 3,71 százalékra esett az MNB által kimutatott érték. A változó kamatozású forintlakáshiteleknél viszont jókora, 58 bázispontos ugrás történt egy év alatt, de 15, illetve 12 bázisponttal emelkedett az 1 és 5 év közötti és a 10 éven túli kamatfixálású kölcsönök átlagkamata is.
A lakáshitelkamatok lassú emelkedésére a Bankmonitor is felhívta a figyelmet most megjelent elemzésében. A portál szerint a lakáshitelek kamata jelenleg nagyon kedvező, ám ez lassan, de érzékelhetően változik.
A hitelkamathoz kapcsolódó banki költségek – például a BIRS-mutató értéke, amely tulajdonképpen a hitelek „beszerzési ára” – ugyanis nagyságrendileg 1 százalékpontot emelkedtek a legnépszerűbb konstrukcióknál, amit a pénzintézetek idővel részben áthárítanak majd a hiteligénylőkre.
Sőt, a portál hitelszakértői szerint ez a folyamat már meg is kezdődött:
az átlag alatti jövedelemmel rendelkező igénylők 0,2 százalékponttal magasabb kamatokkal találkozhatnak, mint februárban.
A portál elemzése szerint azonban továbbra sem várható nagymértékű, több százalékpontos kamatemelkedés, inkább a kamatok többlépcsős, 0,5-0,8 százalékpontos növekedésére lehet számítani.
A lakossági hiteleknél azonban vélhetően nem lesz számottevő hatásuk a lassan felfelé araszoló hitelkamatoknak a kereslet alakulására, ezt ugyanis éppúgy fűtik az állami támogatású konstrukciók – a babaváró a csokhoz kapcsolódó lakáshitel vagy az otthonfelújítási kölcsön –, mint a gazdaság újraindításából eredően várhatóan megugró lakossági fogyasztás.
