BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Kamatemelés: aggódhatnak az adósok?

A meglévő hitelek kamata a személyi kölcsönöknél jellemzően fix, a jelzáloghitelek pedig a kamatperiódus fordulójakor változhatnak, így egyelőre nincs hatása a havi fizetendőre a jegybanki kamatemelésnek – derült ki a Világgazdaság pénzintézeti körképéből.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelése rövid távon is hatással lehet a már meglévő és új hitelekre. A CIB Bank jelezte a Világgazdaságnak: lehetséges, hogy az alapkamat mellett meglévő egyéb emelkedő kamatok miatt elindulhat egy általános kamatemelési ciklus a hitelpiacon is.

Fotó: Shutterstock

Folyamatosan figyelik a hitelek költségeinek alakulását, a piaci versenyt, valamint a stratégiai célokat. A hitelkamatok fixálását már évek óta sürgeti a jegybank, az összehasonlításoknál kiemelt szempont a kamatperiódus hossza.

Az újonnan felvett lakossági kölcsönöknél már alig találunk egy évnél rövidebb kamatperiódusú, vagyis változó kamatozású terméket, a vállalati szegmensben a hosszabb lejáratú szerződéseknél jellemző a kamatok rögzítése.

Az MKB Bank lapunknak rávilágított: a vállalati hitelezésben az elmúlt időszakban a fix kamatozású konstrukciók voltak meghatározók. A Növekedési hitelprogram (NHP) hajrá kivezetésével egy meghatározó termék kerül ki e körből, de a többi támogatott konstrukció várhatóan képes lesz részben kitölteni az űrt.

A változó kamatozású, jellemzően a budapesti bankközi kamatlábhoz (Bubor) igazított ügyleteknél már rövid távon is érezhető lesz a kamatemelés.

Ennek negatív hatásait a következő egy évben a nehéz helyzetben lévő vállalkozások a hiteltörlesztési moratóriummal tompíthatják. Ám az MKB szerint ez tüneti kezelés, a moratórium megszűnésével meg kell fizetni a felhalmozott adósságot.

Fotó: Shutterstock

A jegybanki kamatemelésnek nincs közvetlen és azonnali hatása a fix kamatozású, már meglévő jelzáloghitelekre, a bankok csak a kamatperiódus fordulóján módosíthatnak a fair banki szabályoknak és az MNB kamatváltoztatási mutatójának megfelelően

– magyarázták az OTP Banknál.

A változó kamatozású jelzáloghitel-ügyletek referenciakamata a Bubor, és nem a jegybanki alapkamat. A hozamok év eleje óta megfigyelhető emelkedő tendenciája már most hatással van az új kihelyezésű jelzáloghitelekre, és az MNB kamatdöntése további növekedést eredményezhet, ami a bankokat újabb árazási lépésekre kényszeríti. Az OTP-nél felvett személyi kölcsönök a futamidő végéig fix kamatot kínálnak, így a jegybanki alapkamat változásától függetlenül a teljes futamidő alatt változatlan marad a törlesztő.

Az UniCredit Banknál szintén végig fix személyi kölcsönök vannak, így ezek törlesztőrészlete sem változik. Az új személyi kölcsönöknél és a jelzáloghiteleknél a forrásköltség csak az egyik tényező az árazásnál. A hitelintézetnél kiemelték: a vállalati hitelkeresletet várhatóan nem befolyásolja érdemben a kamatemelés, a cégek jövedelmezőségét csak elenyésző mértékben érinti.

A vállalati üzletágban a lekötött betét mint befektetési forma lényegében nem létezett az elmúlt években, várakozásaink szerint rövid távon ez nem fog számottevően megváltozni

– közölték az MKB-nál.

Ha középtávon megvalósul egy kamatemelési ciklus, és 1 százalékkal nő az alapkamat, az elindíthat egy olyan folyamatot, amely a kockázatosabb befektetések felől újra a betéti termékek felé tereli a piacot.

A CIB szakértői felhívták a figyelmet: a lekötött betéteken elérhető kamatok az alapkamat emelkedésével sem lesznek versenyképesek az állampapírokkal és egyéb befektetési termékekkel elérhető hozamokkal, így a szigorítás várhatóan nem növeli a lekötött betétek arányát. Az UniCreditnél úgy vélik: a jegybanki kamatemelés betéti kamatokra gyakorolt hatása elhanyagolható ahhoz képest, hogy mekkora hozamkülönbség van a betéti kamatok és a lakossági állampapírok között, így nem számítanak a lakossági betétek felfutására. Hasonló várakozását az OTP a várhatóan növekvő fogyasztásra is építi.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek